Lassan fél éve tart már az élelmiszerárstop Magyarországon, amelyet a kormány legutoljára október 1-ig hosszabbított meg. Ez idő alatt több folyamat is megfigyelhetővé vált, mind a kiskereskedelem szereplői, mind a fogyasztók részéről. Az Agrárszektor által megkérdezett agrárközgazdász, Raskó György szerint az elmúlt időszak egyik leglátványosabb tapasztalata az volt, hogy a kiskereskedők az élelmiszerárstoppal járó többletterhet egy az egyben ráterhelték a fogyasztókra. A szakember kiemelte, hogy minél nagyobb volt egy adott bolt vagy bolthálózat, annál könnyebben tudta áttolni az ársapka miatti veszteséget - vagyis az intézkedéssel érintett termékeknél a beszerzési és az értékesítési árak közti különbséget - olyan termékekre, amelyek nem tartoztak az intézkedés hatálya alá. Raskó György szerint mindenki tudta, hogy ez fog történni, és hogy a lakosság fogja megfizetni az árbefagyasztás költségeit.

Az agrárközgazdász az intézkedés másik tapasztalataként azt fogalmazta meg, hogy a befagyasztott árú termékeknél a kínálat szűkössé vált, és romlott a minőség. A kiskereskedelmi ágazat szereplői az érintett termékeket inkább exportra küldték, helyette pedig beszereztek valami mást, ami például a korábbi, fagyasztott készletből maradt meg, de a lényeg az volt, hogy ennek a terméknek a minősége nem volt olyan, mint a normál árú termékek esetében. A harmadik tapasztalat pedig az volt, hogy a termelők és az élelmiszeripar az intézkedéssel érintett termékek terén nagyon óvatossá váltak, és szépen lassan visszafogják ezeknek az előállítását, valamint átállnak olyan termékekre, amelyeknek emelhetőek az árai. Raskó György szerint az élelmiszerárstopnak végső soron nincs semmi értelme, mert a lakosság végül ugyanolyan mértékben lett megterhelve, mintha nem rendelték volna el az ársapkát. Az élelmiszer-kiskereskedelem oldaláról nézve az látható, hogy a nagyoknál nincs semmi veszteség, a kisebb boltokat viszont nagyon érzékenyen érintette az intézkedés.

- mutatott rá Raskó György.

Az agrárközgazdász szerint már megfigyelhető a töltőállomásoknál az ügyeskedés, hogy minél kevesebb üzemanyagot kelljen értékesíteni. Ebben az ágazatban viszont gyakorlatilag lehetetlen a veszteségek áthárítása, és ennek meg is lesz a következménye: több száz független benzinkút lesz kénytelen bezárni. Ez pedig különösen vidéken lesz problémás, ahol nincs más töltőállomás a környéken.

Arra a kérdésre, hogy mi várható október 1-je után, marad-e az élelmiszerek és üzemanyagok árstopja, Raskó György rámutatott, hogy az élelmiszerek terén az ársapkát fenn lehet még tartani, meg lehet hosszabbítani, de az üzemanyagoknál ezt már nem lehet megtenni. Az agrárközgazdász szerint ott a benzin és a dízel esetében kifejezetten kockázatos lenne az árstop hosszabbítása, mivel arra már a nagyobb kutak is reagálhatnak leállással. Az élelmiszerárak emelkedését illetően a szakember még borúlátóbb volt, mondván, még csak most fog jönni a húsfélék árának az emelkedése.

- mondta Raskó György.

Az agrárközgazdász példaként említette a kenyér és a pékáruk árát, ami szinte hetente emelkedik. Jelenleg már 70-80 forintos kiflik és zsemlék van a boltokban, miközben egy éve még 20-30 forintba kerültek ezek a termékek. Ez 100%-ot is meghaladó áremelkedés, és arra lehet számítani, hogy a kenyér is csatlakozni fog a pékárukhoz. Ezután a drágulás ki fog fulladni, mivel ezeknél a termékköröknél már nincs mód további áremelésekre, ugyanis az már a forgalom visszaesésével járna. A húsnál azonban még van helye a drágulásnak, és az be is fog következni. A szakember beszélt arról is, hogy az áremelkedés mögött számos hatás húzódik meg, ilyen például a világpiaci árak alakulása, az Alföldön tapasztalható aszály - bár ezt ellensúlyozzák a dunántúli jó termések, vagy a forint gyengülése. Raskó György szerint, ha igaz, hogy a forint árfolyama eléri 420-440 forint/eurót, akkor az egy az egyben beépülhet minden élelmiszer és fogyasztási termék árába. Az élelmiszer ráadásul olyan áru, ami szabadon mozoghat az unión belül, így ha valaki itthon nem tudja jó áron értékesíteni a termékeit, akkor külföldön fogja eladni azokat.

Arra a kérdésre, hogy hogy alakult az árstoppal érintett termékek forgalma az utóbbi időszakban, a szakember elmondta, hogy a csirkemell fogyasztása nőtt, már ahol beszerezhető volt az árstopos termék. Ezzel szemben a csirkecomb esetében - amit nem érint az ársapka - éppen, hogy fogyasztáscsökkenést lehetett tapasztalni. De ez csak kis átrendeződés volt, alig 1-2%-os - jelezte az agrárközgazdász, hozzátéve, hogy a magyar vásárlók cukorból se vettek sokat, a számok azt mutatják, hogy ennek a terméknek is csökkenő tendenciát mutat a fogyasztása, míg az étolajnál egyértelművé vált, hogy a zsír annyival olcsóbb és elérhetőbb helyettesítő termék, ezért sokan áttértek a használatára. Raskó György szerint az élelmiszerárstop nélkül az érintett élelmiszerek átlagosan 30%-kal lennének magasabbak, az étolaj viszont akár kétszer annyiba is kerülhetne, mint most.

- jelentette ki Raskó György.

Az agrárközgazdász szerint az étolaj és a csirkemell árában jelentős emelkedésre lehet számítani, és ez tartósnak fog bizonyulni, ahogy az is nyilvánvaló, hogy a sütőipari termékek közül egy se lesz olcsó. Azonban ha megszüntetik az árstopot, a továbbiakban ez utóbbiak ára már nem fog jelentősen emelkedni. Arra a kérdésre, hogy várható-e valamilyen alapélelmiszerből hiány a szomszédban zajló háború, illetve az árak globális emelkedése miatt, Raskó György határozott nemmel felelt. Mint mondta, sem jövőre, sem pedig azután nem kell ettől tartani. A volumen oldaláról nézve teljesen kizárt, hogy Magyarországon és Európában hiány alakuljon ki, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten viszont liszt- és kenyérhiány várható. Évente átlagosan 50-60 millió tonna gabonát szállítanak oda az oroszok és az ukránok, de ahhoz, hogy megjelenjenek az új szállítók a térségben, több évre lesz szükség.