A hedge fundok nem új szereplők a farmokon, már közel egy évtizede használják ki az emelkedő élelmiszerárakat, és kutatnak olcsó föld után világszerte. A legfrissebb statisztikák szerint a hedge fundok már több mint 14 milliárd dollár értékű mezőgazdasági területet birtokolnak. Újabban azonban befektetők egy köre egyesítette a terményeket és az azokat termelő földeket egy olyan eszközosztályban, amelyből az átlagemberek is vásárolhatnak egy kis darabot. Két, mezőgazdasági területeket régóta birtokló és bérbeadó REIT (speciális ingatlanalap, amely egyben társaságként is funkcionál) már a Nasdaq-on is kereskedhető.

Befektetők egy másik csoportja - köztük New York legnagyobb ingatlandinasztiája, két floridai cukorbáró, valamint egy dollármilliárdokat kezelő befektetési cég alapítója - szintén évek óta vásárol fel farmokat Amerika-szerte egy American Farmland Company nevű REIT-en keresztül. A befektetőket a földeken egy korábbi hedge fund vezető képviseli, aki mára több időt tölt terméshozamok figyelemmel kísérésével, mint részvény- vagy kötvényhozamok nyomon követésével.

Az American Farmland egyelőre magáncég, de az alapítója már erősen fontolgatja a Wall Streeten való megjelenést. A cége által birtokolt földeken megtermő kukoricát, gyapotot, citromot, diót, mandulát és avokádót leginkább az aranyhoz hasonlítja - sőt, annál jobbnak tartja őket, mivel a nemesfémmel ellentétben a termények rendelkeznek cash flow-val. A társaság a farmerek által fizetett bérleti díjon felül gyakran a terménybevételekből is részesül. Ha a cégnek sikerül a korábban említett REIT-khez hasonlóan tőzsdére lépnie, jelentősen kiszélesedik majd a potenciális befektetők köre. Az American Farmland már mintegy 131 millió dollárt (kb. 30 milliárd forint) költött 16 farm megvásárlására. Az alaszkai állami nyugdíjalap 2013-ben 486 millió dollár (kb. 111 milliárd forint) értékű farmterülettel rendelkezett, míg a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock ügyfelei 180 millió dollárját (kb. 41 milliárd forint) tartotta mezőgazdasági alapokban.

A mezőgazdasági területek iránti érdeklődés a 2008-as pénzügyi válság után ugrott meg igazán. Ahogy a globális élelmiszerárak növekedtek, a vásárolható földmennyiség pedig nőtt, nagy befektetők, mint George Soros hedge fundja, agráreszközöket is ajánlottak ügyfeleiknek, akiknek tetszett az ötlet, hogy olyan eszközökbe fektethették be pénzüket, amelyek nem járultak nagy mértékben hozzá a válság kialakulásához.

Egy termőföldekkel foglalkozó közgazdász professzor szerint mára több intézményi befektető, kockázatitőke-befektető és hedge fund manager érdeklődik mezőgazdasági területek megvétele iránt, mint farmer. Az Egyesült Államokban a farmokból származó jövedelem országos szinten 2013-ban valószínűleg elérte a 130 milliárd dollárt az illetékes statisztikai szerv szerint. 2014-ben azonban kisebb visszaesést (96 milliárd dollár) várnak, ami jól jelzi a befektetői érdeklődés volatilitását is.

Szintén beszédes adat, hogy az amerikai mezőgazdasági területek értéke átlagosan 8,4 százalékkal nőtt az elmúlt évben, 1990 óta pedig 4,7 százalékos éves átlagos növekedésről beszélhetünk. Ráadásul, ha ehhez hozzáadjuk a terményekből származó bevételeket is, tavaly 17,4, míg 1990 óta évente átlagosan 11,9 százalékos növekedést figyelhettünk meg.

Az egyéni befektetők számára azonban kihívást jelenthet, hogy a mezőgazdasági területeket általában nem könnyű gyorsan eladni. A Nasdaq- on jelen lévő két cég árfolyama sokat ingadozott az elmúlt években, jelezve ezzel a befektetők bizonytalanságát.

Szintén óvatosságra int a mezőgazdasági befektetésekkel kapcsolatban az a tény, hogy egy váratlan esemény - például egy természeti katasztrófa vagy az időjárás drámai megváltozása - hatására bármikor jelentősen eshetnek a terményárak. Ha az bekövetkezik, a farmokból áramló magas jövedelem már nem fenntartható. Környezetvédelmi szempontok sem elhanyagolhatók, ha mezőgazdaságról van szó. A befektetők által irányított farmok sok esetben magasabb hozammal kecsegtető, ám a földet jobban igénybe vevő termények termelésére álltak át. Ez olyan vízhiánnyal küzdő államokban, mint Kalifornia, a befektetői jelenlét növekedésével egyre nagyobb problémát jelent.

Globálisan azonban aggodalomra semmi ok, az összes mezőgazdasági terület kevesebb mint 1 százaléka van jelenleg intézményi befektetők kezében. Ennek az értéknek sokszorosára kellene emelkednie, hogy a világ élelmiszer- ellátását veszélyeztető problémáról beszélhessünk.