Olyan földhasználati szabályok léptek életbe az utóbbi időszakban, amelyeket az agrártárca, illetve a felügyelete alatt álló NFA sem tud betartani - állította az agrárszektor.hu-nak az állami földek hasznosítási gyakorlatával kapcsolatban Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára, aki tagja az NFA ellenőrző bizottságának is. A legnagyobb gondot az osztatlan közös táblákban lévő állami területek okozzák, amelyeknél a főtitkár szerint az NFA-nak több esetben "kerülő megoldásokat" kell alkalmaznia ahhoz, hogy tulajdonhányadát hasznosíthassa, vagyis e kötelezettségének meg tudjon felelni..

E megoldások több helyen nem felelnek meg a törvényi előírásoknak, mert az NFA egyes osztatlan közös tulajdonban lévő táblákban nem használati megosztás, illetve egységes okiratba foglalt szerződés alapján hasznosítja a területeket - állítják a MOSZ jogi szakértői. Az osztatlan közös tulajdonban lévő földek jellegzetessége, hogy azokban rendszerint sok tulajdonos van, a tulajdonosi hányadok pedig nincsenek kimérve. Ha az államnak ilyen területekben tulajdona van, saját hányadát általában egyéves megbízási szerződésekkel hasznosítja, de a gazdálkodói visszajelzések szerint több esetben használati megosztás vagy egységes szerződés nélkül.

MTI-fotó: Rosta Tibor

Mint Bitay Márton Örs, az FM államtitkára az agrárszektor.hu-nak a közelmúltban elmondta, az NFA tavaly október 15-től általános értelemben már szakított a korábban alkalmazott, egyéves megbízási szerződésekkel, de továbbra is e megoldást kell választania, ha az állami területek hasznosítására más jogi lehetőség nincs. Éppen ilyen helyzet alakulhat ki az osztatlan tulajdonban lévő táblákban, amelyek hosszú távú - például húsz éves - hasznosítása sokszor komoly akadályokba ütközik, mert a nagyszámú tulajdonos ehhez szükséges hozzájárulását nehéz megszerezni.

Jogi vélemények szerint azonban egy évre sem lehetne bérbe adni az osztatlan területeken az állami részarányt úgy, hogy a használati megosztásról előtte nem születik megállapodás valamennyi tulajdonos között és az egyezséget nem foglalják egységes okiratba. E procedúrát ugyanis törvényi rendelkezések írják elő, amelyek az államra, illetve az azt képviselő NFA-ra is kötelező érvényűek.

A használati megosztásról szóló mai előírások 2013. február elsejével léptek hatályba, miután a parlament módosította az 1994-ben elfogadott korábbi földtörvényt. Tavaly május elsejétől azonban új földforgalmi törvény lépett életbe, ezért az 1994-es földtörvényt hatályon kívül helyezték. A parlament viszont időközben egy olyan törvényt is elfogadott, amely az új földforgalmi törvénnyel összefüggő végrehajtási, illetve átmeneti rendelkezésekről szól, és e jogszabályba emelték át a földhasználati megosztásról szóló előírásokat is. Ez utóbbi jogszabály - összhangban a földforgalmi törvénnyel - 2013. december közepétől 2014. május elsejéig több lépcsőben lépett hatályba.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

E végrehajtási törvény mindenekelőtt rögzíti, hogy az osztatlan táblákban minden tulajdonosnak joga van arra, hogy tulajdoni hányadát maga művelje, vagy másik tulajdonostársnak adja bérbe. Ennek érdekében előbb meg kell határozni a különböző tulajdoni hányadok területi elhelyezkedését, azaz úgynevezett használati rendet kell kialakítani, mivel a tulajdoni hányadok a táblákon belül ténylegesen nincsenek kimérve.

A használati rendet egy használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni, majd ezt egységes okiratba kell foglalni. A törvény ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a tulajdonosok saját hányadukat harmadik személynek adják bérbe, amelyhez szintén egységes okiratnak minősülő földhasználati szerződést kell kialakítaniuk. A használati megosztásról, illetve a földhasználatról szóló megállapodás csak úgy jöhet létre, ha azt valamennyi tulajdonos elfogadja. A jogszabály azonban az elfogadáshoz könnyítéseket is tartalmaz, mert egyes tábláknak rendkívül sok, akár több száz - esetenként elérhetetlen - tulajdonosa is lehet.

A MOSZ véleménye szerint a jogi aggályok mellett több más problémát is felvet, ha az állam helyenként használati megosztás vagy egységes szerződés nélkül adja bérbe saját tulajdoni hányadát. Egyrészt az NFA az általa kínált egyéves megbízási szerződésben olyan feltételeket - árat és időtartamot - állapíthat meg, amely nem felelhet meg az adott táblán belüli többi földhasználónak, ha a földalapos szerződést egységesen kellene kezelni. Így például az egyéves időtartam különösen problémás lehet, mert a piaci szereplők közötti szerződésekben általában legalább öt év szerepel, hogy a tulajdonosoknak a bérleti díj után ne kelljen adót fizetniük. Ráadásul - tette hozzá Horváth Gábor - a hatályos szabályozás szerint a táblákon belül kialakult földhasználati viszonyok képezhetik a későbbi földkimérések alapját, ezért nem mindegy, hogy a hasznosítás földhasználati megállapodás alapján folyik, vagy sem.

Feszültség származhat abból is, hogy használati megosztás, illetve egységes földhasználati szerződés nélkül a földhivatalok a földhasználatot - amelynek bejelentése kötelező - nem jegyezhetnék be. A bizonytalan jogi körülmények az osztatlan táblák állami bérlőinél nehezíthetik az uniós területalapú támogatások idén tavaszi igénylését, mert ehhez a földhasználat földhivatali bejegyzésére lenne szükség. Bár egy közelmúltbeli törvénymódosítás nyomán a bérlők más módon - például a haszonbérleti szerződésekkel - is igazolhatják a jogszerű földhasználatot a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH), a földhasználati megosztás hiánya miatt végső soron az MVH megítélésétől függ majd, hogy elfogadja-e a bemutatott szerződéseket. Ha nem, a kérelmezők akár el is eshetnek az uniós területalapú támogatásoktól - hívják fel a figyelmet jogi szakértők.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Minden esetben van használati megosztás az egyéves megbízási szerződéseknél - közölte ugyanakkor az agrárszektor.hu-val a Földművelésügyi Minisztérium. Igaz, a tárca jellemzően olyan esetekre hivatkozott, amikor a földterületek az NFA kizárólagos (1/1-es) tulajdonában vannak. Mindenesetre a tárca állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a földhivatalok a jogszabályban előírt használati megosztás alapján jegyzik be a földhasználatot. Az állami megbízási szerződések előfeltétele a használati megosztásról szóló egyezség a tulajdonostársakkal, amely alapján a megbízási szerződés szükség szerint megköthető és a földhasználat bejegyezhető. Mégpedig nem csak az állami tulajdoni hányadra, hanem a használati megosztásnak megfelelő területnagyságra - szögezte le a minisztérium.