Nincs szükség törvénymódosításra annak érdekében, hogy az önkormányzatok ne vethessemek ki földadót a jövőben - jelentette ki Andréka Tamás, az FM főosztályvezetője a Portfolio és az agrárszektor.hu közös konferenciáján. A tárca ugyanis azt tartja lényegesnek, hogy ilyen adót a mai törvényi szabályozás szerint sem lehet kivetni azokra, akik földművelőként a mezőgazdaságból élnek.

Mivel a gazdálkodók nem lehetnek adóalanyok, a földadó szűk földtulajdonosi kört érinthet csupán, még ha azt egyes helyeken életbe is léptetik az önkormányzatok - állapította meg a főosztályvezető. Az új adó azokra terjedhet ki, akik nem maguk művelik, hanem bérbe adják földjeiket. Szintén adóalanyokká válhatnak azok az őstermelők, akik 600 ezer forintnál kevesebb éves árbevételre tesznek szert.

A tárca legfrissebb kimutatásai szerint az ország csaknem 3200 településéből máig mindössze tizennégynél vezettek be földadót. Mint ismert, ilyen települési adó kivetési lehetőségét az adótörvények tavalyi módosításával teremtette meg a parlament. Az új adóval érintett településeket a következő térképen tüntettük fel.

Ismert ugyanakkor, hogy a gazdálkodók a közelmúltban két településen, Súron és Balmazújvárosban is tüntettek, mivel az önkormányzatok a földadót a gazdálkodókra is kiterjesztették. Andréka Tamás a konferencián úgy foglalt állást, hogy eddig valamennyi érintett önkormányzat "hibásan közelítette meg a kérdést". Megvannak azonban a jogi lehetőségek arra az esetre, ha a helyhatóságok a törvényi előírásokkal ellentétes rendeleteket hoznak - tette hozzá.

Egyik intézkedésként az illetékes kormányhivatalok indíthatnak pereket az önkormányzatokkal szemben, és kérhetik a Kúriánál a helyi jogszabályok megsemmisítését. Gond azonban, hogy több esetben a kormányhivatalok nem találják jogszabályellenesnek az önkormányzati rendeleteket. Ez a helyzet például Súron is, ahol pedig - erősítette meg a konferencián Kónya Antal helyi gazdálkodó - a földadó a gazdálkodókra is kiterjed. Másik lehetőségként azonban egyedi konkrét ügyekben is indíthatnak jogorvoslati eljárásokat azok, akikre az adót megállapították - jelentette ki Mikó Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választott bíróságának elnöke.

A földadó nem országos, hanem települési (helyi) adó, az önkormányzatok pedig eddig is felelősen éltek az adómegállapítás jogával - fogalmazott Andréka Tamás. Ezért a tárca nem számít arra, hogy ilyen adó sok településen bevezetnének. Egészen másként vélekedett viszont Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese, aki szerint a földadó előbb-utóbb általánossá válik, ha nem lesznek törvényi változtatások. Korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is úgy foglalt állást, hogy jövőre az önkormányzatok akár fele is bevezetheti ezt az új adót.

A lényeg az lenne, hogy ne használjunk olyan alkalmatlan adóztatási eszközöket, amelyek sem az önkormányzatok, sem a földtulajdonosok számára nem jók - szögezte le Mikó Zoltán. A konferencián hasonlóan vélekedett Szmetana György, a TÖOSZ helyi adók szakértője is, aki kijelentette: azt javasolja majd az érdekképviselet elnökségének, hogy a valószínűsíthető bírósági megsemmisítések előtt vonják vissza rendeleteiket azok az önkormányzatok, amelyek a földadót már életbe léptették.

Ezt mondták még a földadóról

A konferencia beszélgetését felvezető előadásában Mikó Zoltán a föld megadóztatása körüli fogalmi zavarokat járta körül. Elmondta, hogy folyamatosan alakulnak át az önkormányzati feladatok, március 1-től állami szociális támogatások folyósítása állami intézményrendszeren keresztül zajlik majd. Így az önkormányzatok részéről szükség van többletforrások bevonására és felmerülhet az az elvárás, hogy a földet használó gazdák vegyék ki a részüket a közteherviselésből. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a földadó Magyarországon soha nem volt helyi adónem, mindig központi adó volt.

Így számol az agrárszektor.hu

Az agrárszektor.hu kiszámolta, mennyibe kerülhet a tulajdonosoknak a földadó. Az adó mértéke általában évi 300 forint/aranykorona, ez egy 20-23 aranykoronás "átlagföld" esetében 6800-6900 forintot jelenthet hektáronként. Viszonyításképpen: az uniós területalapú támogatás 2015-ben mintegy 68 ezer forint/hektár körül alakulhat, és ez azt jelentheti, hogy a területalapú támogatás 10 százalékába kerülhet a földadó.

Mit sugall az új adó?

Máhr András abszolút diszkriminatív adónemnek nevezte a földadót, amely a termelőt nem is terhelhetné. Úgy vélte, a földadó célja, hogy az érintettek szabaduljanak meg a földtől, vagyis azt üzenik a tulajdonosoknak, hogy adják el a földjeiket éppen olyan időszakban, amikor erősen korlátozott a vevőkör. További egyet nem értésének hangot adva 2 millió kistulajdonos vagyonadójának nevezte a földadót, amelynek sürgős, egyértelmű tiltását szorgalmazza.

Eddig támogattak, most elvesznek

Kanyó Antal, súri gazdálkodó nehezményezte, hogy míg régebben támogatásban részesültek a helyi gazdálkodók, most adóval sújtják őket. Elmondta, hogy az adó kivetését "az önkormányzat bátran felvállalja, mivel a lakosságnak csak kis részét érinti".