Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Minden esetben pert indíthatna ezután a NAK, ha nem ért egyet a helyi önkormányzatok egyes földvásárlási ügyekben hozott döntéseivel. Ennek érdekében módosulna az agrárkamarai törvény, amely a köztestület számra úgynevezett keresetindítási jogot teremtene. A jogszabályi változtatásokhoz Győrffy Balázs, a NAK fideszes elnöke és Jakab István, a parlament fideszes alelnöke nyújtott be javaslatot az Országgyűléshez.
A törvénymódosítás lehetőséget nyújtana arra is, hogy önkormányzati szinten meg lehessen akadályozni a visszaélésgyanús, illetve a birtokpolitikainak tekintett célokkal ellentétes földügyeket. Tapasztalatok szerint ugyanis a földvásárlók egyes esetekben a polgármestereknél és a helyi képviselőtestületi tagoknál próbálják elérni, hogy az önkormányzatok akkor is engedélyezzék a földadásvételt, ha azt a NAK megyei elnökségei előzőleg elutasították. Ez pedig az önkormányzatoknál felveti a korrupció lehetőségét is annak érdekében, hogy a képviselőtestületek járuljanak hozzá az adásvételekhez.
A 2014-től hatályos földforgalmi törvény szerint a megkötött adásvételi szerződésekről elsőként a NAK települési agrárgazdasági bizottságainak (TAB) kell véleményt mondaniuk azzal kapcsolatban, egyetértenek-e egy-egy konkrét adásvételi ügylettel, vagy sem. A végső szót a TAB-ok javaslatai alapján a NAK megyei elnökségei mondják ki, amelyek azonban szinte minden esetben a TAB-állásfoglalásokat hagyják jóvá. A NAK 2014 óta körülbelül 100 ezer földadásvételi ügyben mondott véleményt, amelynek 2 százaléka volt elutasító. Ez azt jelenti, hogy a TAB-ok, illetve a megyei elnökségek eddig nagyjából 2 ezer esetben nem javasolták, hogy a vevők az általuk kiszemelt földterületeket megvehessék, illetve a földhivatalok a megkötött adásvételi szerződéseket bejegyezzék.
A megyei elnökségek elutasító döntései ellen az érdekeltek kifogásaikkal az érintett települések önkormányzataihoz fordulhatnak, és itt kérhetik, hogy a képviselőtestületek írják felül a kamarai állásfoglalásokat. E ponton van meg annak esélye, hogy a lehetséges vevők esetenként befolyásolják, akár korrumpálják a polgármestereket és a képviselőket. A tapasztalatok szerint egyrészt itt érvényesülhetnek a helyi szintű személyes - rokoni, baráti - kapcsolatok, másrészt a potenciális vevők az önkormányzatoknál lobbizhatnak azért, hogy bizonyos tények felett hunyjanak szemet. Előfordult például, hogy a TAB-ok azért nem hagytak jóvá adásvételi szerződéseket, mert a vevők az előnyt jelentő helyben lakáshoz olyan lakcímeket igazoltak, amelyek nyilvánvalóan alkalmatlanok voltak emberi tartózkodásra. Az elutasított vevők az önkormányzatoknál mégis megpróbálták elérni, hogy engedélyezzék a földadásvételeket.
A NAK szerint a TAB-ok a helyi gazdálkodók véleménye alapján foglalnak állást abban, hogy egy-egy vevő vásárolhasson-e területeket egy adott településen, vagy sem. A kamara a megyei elnökségek állásfoglalását megváltoztató önkormányzati döntések jelentős részével eddig sem értett egyet, és már több száz polgári pert kezdeményezett. A bíróságok azonban eltérően ítélték meg, hogy a NAK indíthat-e pereket. Egy felülvizsgálati kérelemre pedig a Kúria nemrég azt állapította meg, hogy a köztestület ilyen ügyekben úgynevezett ügyféli jogállással rendelkezik, de keresetindítási joga nincs. Ezért a kamarai törvény módosítása most ahhoz teremtene jogi kereteket, hogy a NAK a földügyekben az önkormányzatokkal szemben törvényesen indíthasson pereket.
A földforgalmi törvény eredetileg úgy rendelkezett, hogy a földadásvételi szerződések elbírálásához úgynevezett helyi földbizottságokat kellett volna létrehozni a településeken. E grémiumok azonban nem alakultak meg, ezért feladataikat 2014-ben a kamara megyei elnökségei vették át. Az akkori nyilatkozatok szerint a megyei elnökségek a földbizottságok szerepkörét átmenetileg kapták volna meg, de e teendők végül az agrárkamaránál "ragadtak". Ebben szerepet játszott az is, hogy a magyar földforgalmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési, illetve Európai Bírósági eljárások még nem zárultak le. Ugyanakkor az agártárca vezetői az utóbbi időszakban több olyan értelmű nyilatkozatot tettek, hogy a földbizottsági feladatokat az uniós földügyi eljárások kimenetelétől függetlenül is a NAK-nál kívánják hagyni.
Az elmúlt években különösen nagy jelentősége lett annak, hogy egy-egy településen ki vásárolhat meg egyes földterületeket. Egyrészt a földforgalmi törvény szűkítette a földvásárlók körét, és csak földműves természetes személyeknek engedélyezte a földszerzéseket. Ezért többen például aranykalászos gazdaképzésen vettek részt, hogy a földművesség új kritériumainak megfeleljenek. Másrészt az eddigi földművesek között is küzdelem alakult ki a földekért, mert sok településen kevés az eladó terület, illetve a földek a gazdálkodás mellett továbbra is jó befektetési-vagyonképző lehetőségként szolgálnak. Ez is komoly oka lehet annak, hogy egyesek akár korrupció árán is megkísérelhetnek megvásárolni bizonyos földterületeket.
