A 2015-ös hektáronkénti 1,024 millió forintról tavaly 1,135 millió forintra nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára, amely 10,9 százalékos növekedést jelent - derül ki az OTP termőföld értéktérkép elnevezésű elemzéséből. Komárom-Esztergom megye 6 százalékos visszaesésén kívül minden megyében áremelkedés volt. Négy megyében, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas, 15 százalék felett nőttek az árak, míg a legkisebb arányú, 0,6 százalékos drágulás Zala megyében volt.

Termőföld-árat tekintve tavaly óta Hajdú-Bihar megye a legdrágább másfélmillió forint feletti hektárárral, az addig első Békés megyét pedig már Győr-Moson-Sopron, Tolna és Fejér is megelőzi. Már csak öt megye marad az egymillió forintos limit alatt: Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, illetve az észak-magyarországi Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád. Ez utóbbi átlagára alig 600 ezer forint volt hektáronként.

A termőföld árak emelkedő üteme lényegében bő évtizede töretlen. Az elmúlt egy évre szűkítve, a legjobban, 25 százalékkal Bács-Kiskun megyében nőtt az átlagos termőföld hektárár - mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. A "Földet a gazdáknak" program keretében a nagyobb haszonbérelt területtel rendelkező gazdaságok voltak a célpontok, ami ebben az esetben ugyancsak hozzájárult a nagy arányú árnövekedéshez.

Az elmúlt évben a földárveréseken "főszereplő" szántóterületek átlagára nőtt leginkább, 12,2 százalékkal. Az erdő-fásított és gyep-rét-legelő kategóriában 6 és 10 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg a kert-gyümölcsös és szőlő területek esetében 4-5 százalékos volt az árcsökkenés.

A termőföld-piac tavaly látványosan bővült - állapítja meg az elemzés. A megelőző évi 44 ezerről 2016-ban 56 ezerre, azaz 27% százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám a Nógrád és Tolna megyei minimális csökkenést kivéve minden megyében emelkedett, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyenesen a 3,5-szeresére, illetve Pest megyében majdnem kétszeresére.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva két és félszeres (246 százalék) volt a növekedés 2016-ban. Mivel az adásvételek száma ennél nagyságrenddel kisebb mértékben nőtt, az történt tehát, hogy átlagosan jóval nagyobb földterületeket adtak el, mint 2015-ben. Ebben is az állami földárverések hatása látszik. Tavaly 165,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, de sok árveréses üzlet lezárása áthúzódik 2017-re - áll a NAV tranzakciós adatbázisának feldolgozásával készült elemzésben.

Míg 2015-ben egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben érte el a forgalom az ötezer hektárt, tavaly hét megyében is tízezer hektár feletti földterület cserélt gazdát; a legtöbb (25 ezer hektár) Fejér megyében. A másik véglet Pest megye, alig kétezer hektárral, emellett még Vas és Zala megyében is háromezer hektár alatt maradt a volumen.

Az eladott termőföld-terület minden megyében nőtt tavaly. Elsősorban Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben látszik nagy bővülés. Komárom-Esztergom és Fejér megyében majdnem megtízszereződött a forgalom! A másik véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg +80 százalékkal.

Az országos forgalom több mint négyötödét adó szántó művelési ágban az országos éves forgalomváltozás négyszeres volt tavaly. Növekedést láttak a többi művelési ágnál is, amelynek mértéke: gyep-rét-legelőnél 200 százalék, erdőnél-fásításnál 42 százalék, kertnél-gyümölcsösnél 30 százalék, illetve szőlőnél 28 százalék volt.

A 'Földet a gazdáknak' programban összesen 253 ezer hektár termőföld vált elérhetővé, amelyből közel kétszázezer hektár talált gazdára - húzza alá az elemzés. A 30 ezer ügylet eredményeként 270 milliárd forint folyt be az államkasszába, és az üzletkötések új árszintet is szabtak a piacnak. A program hatása - az ügyletek részben idei lezárása miatt - kisebb mértékben a 2017-es forgalmi adatokon is érezhető lesz.