Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Áremelkedést mutatott 2016-ban is a Takarék Termőföldindex - derül ki a Takarék Csoport közleményéből. A lezárt és feldolgozott tranzakciók alapján megduplázódtak a földárak az elmúlt öt évben. A drágulás tavaly gyorsult az előző évhez képest is, bár elmaradt a 2012-2014 közötti időszaktól.
Első ránézésre meglepőnek tűnik a növekedés ismételten nagyobb üteme, mivel a földforgalmi törvény 2014 közepi bevezetése után erőteljesen visszaesett a forgalom. A Takarék Termőföldindex elemzése szerint hektáronként 2,5 millió forint körül van az a szint, ami felett egy átlagos adottságú hazai földnél már megkérdőjelezhető a cash-flow alapú megtérülés.
Mivel az FHB Bank a Takarék Csoport tagjaként működik, idén már a Takarék Agrár Igazgatóság szakértőivel közösen készítették el a termőföldindexet. Ennek értéke 2016-ra 180,5-re emelkedett az egy évvel korábbi 162,4-es szintről, míg a fogyasztói árindexszel deflált indexérték 147,7-re a korábbi 133,4-ről.
A földterületek ára 11,2 százalékkal emelkedett, míg 2015-ben 9,9 százalékos drágulásra került sor. Az 2016-os eredmény ugyanakkor nem érte el a tulajdonszerzés szigorítása előtti bővülés mértékét: 2012 és 2014 között 12,4 és 15,6 százalék közötti növekedés volt jellemző. Reálértéken 10,7 százalékkal értek többet a földterületek 2016-ban, mint egy évvel korábban. Ez ugyan szintén elmaradt a 2013-as és 2014-estől, de túlszárnyalta a 2015-ös év mellett a 2012-est is. Annak ellenére tehát, hogy a tulajdonszerzés szigorítása miatt stagnáló árakra lehetett számítani, már második éve emelkednek az árak.
Az elmúlt két évi jelentős növekedés, illetve a drágulás mértékének gyorsulása azért meglepő, mert a 2016-os év emelkedése már csak viszonylag kevéssel maradt el a 2012-es és 2014-es évekétől, miközben akkor az árdinamikában jelentős szerepet játszott az új földforgalmi törvény bevezetése előtti felfokozott vásárlói hangulat. A 2015-2016-os áremelkedés ráadásul kimondottan magasnak tekinthető, ha a 2012 előtti időszakra tekintünk vissza.
A Takarék Csoport szerint a "Földet a gazdáknak!" programnak és az ehhez kapcsolódó kedvező finanszírozási lehetőségeknek tudható be mindez. A program adásvételi tranzakciói még nem zárultak le teljes mértékben, ezért mindegyikük az idei termőföldindexben sem szerepel. Az előzetes számítások szerint azonban további áremelkedés következett be, a 185 ezer hektárnyi tranzakció országos átlagára hektáronként 1,4 millió forint volt.
A szántók átlagára 2016-ban tovább nőtt, átlagosan 1218 ezer forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóterületért az országban. Az árak 12 százalékkal emelkedtek, ami ugyan elmaradt a 2012-2014 közötti drágulás mértékétől, de meghaladta a 2015-öst.
Az árak 2016-ban az ország összes régiójában ismét emelkedtek, a legjobban a Nyugat-Dunántúlon, ahol átlagban 23,4 százalékkal többért cseréltek gazdát a területek, mint az előző év azonos időszakában. Ettől jelentősen elmaradt az árnövekedés a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de azok még így is 14,1 illetve 13,8 százalékot tettek ki, míg a Dél-Dunántúlon 12 százalék volt a drágulás. A többi régió esetében az országos átlagnál kisebb arányban nőttek az árak a tranzakciók során.
A növekedés dinamikájának földrajzi megoszlásától eltértek a csúcsárak: a legtöbbet az Észak-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért 2016-ban, de a Nyugat-Dunántúl is megelőzte a 2015 előtt hosszú ideig a legdrágábbnak számító Közép-Magyarország régiót. A legolcsóbban tavaly továbbra is Észak-Magyarországon lehetett szántóterülethez jutni, ahol az árak nem érték el a 750 ezer forintot.
Az összes művelési ágat a növekedés jellemezte 2016-ban. A legjobban a gyepek, a rétek és a legelők drágultak, amelyek 14,4 százalékkal többért keltek el 2016-ban, mint 2015-ben. Az árnövekedésben a második helyen a szántóterületek álltak, míg a harmadik legjelentősebb mértékű drágulást a gyümölcsösök mutatták, amelyek 10,8 százalékkal magasabb tranzakciós áron cseréltek gazdát 2016-ban, mint egy évvel korábban. A legkisebb különbség az erdő és a szőlő 2016-os és 2015-ös átlagos eladási árai között volt.
A régiós, illetve termelési ágankénti bontásban vizsgálva az Észak-Magyarország régióban elsősorban a szőlőbirtokok értéke magas, a közel 1,4 millió forintos hektáronkénti ár a negyedik legmagasabb az országban. A dunántúli régiók mindegyikében szintén a szőlőbirtokok számítanak a legértékesebbeknek, közülük is csúcstartók a Közép-Dunántúlon a hektáronként 2,3 millió forintos áron értékesített területek.
Az alföldi régiókban a gyümölcsösök a legértékesebb földtípusok, a második helyen a szántóföldek állnak. Közép-Magyarországon pedig a meglehetősen értékes (közel 1,5 millió forint hektáronként) gyümölcsösök mellett kiemelkedőek a hektáronként több mint 1,3 millió forintos áron gazdát cserélt gyep/rét/legelő besorolású ingatlanok, amelyek ugyanennek a kategóriának az országosan hektáronként körülbelül 800 ezer forintos áránál mintegy 63 százalékkal drágábbak.
