Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A beszélgetés résztvevői voltak:
- Andréka Tamás, főosztályvezető, Agrárminisztérium
- Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Jakab István, a MAGOSZ elnöke, képviselő és a parlament alelnöke
- Orosz Sándor, tanácsos, MOSZ
- Sáhó Ákos, ügyvezető, Agrotax Kft.
Elsőként Andréka Tamás az ingatlan-nyilvántartás felülvizsgálata során szerzett tapasztalatokat összegezve elmondta, hogy még mindig vannak be nem fejezett részarány-kiadási ügyek, nagyszámú a felderíthetetlen kilétű tulajdonos, az osztatlan közös területek több millió hektárt érintenek, de kimérésük a hosszadalmas procedúra miatt megakadt, valamint vannak olyan védett területek is, amelyek még nincsenek az állam tulajdonában. A rendezetlen birtokviszonyokat súlyosbítja a tulajdonosok számának folyamatos növekedése az öröklések nyomán, a birtokok tisztázatlan tulajdoni háttere és elaprózódása pedig ellehetetleníti a föld racionális hasznosítását, a termelő beruházások létesítését.
A benyújtott törvényjavaslat részben orvosolja ezeket a problémákat, hiszen hozzájárulna ahhoz, hogy életképes birtokméretek alakuljanak ki valóban a termelést végzők kezében, illetve azok, akik korábban úgy kerültek elővásárlói vagy előhaszonbérlői pozícióba, hogy ennek feltételeit nem teljesítik, elveszítik jogukat a föld felett - magyarázott Győrffy Balázs. Utalt arra, hogy korábban biogazdálkodásra való áttérés vállalásával vagy állatállomány igazolásával lehetett földhöz jutni, miközben az igénylőnek nem állt szándékában ilyen tevékenységet folytatni.
- emelte ki a szakember. A föld árát és a helyi földbizottság (pontosabban: települési agrárgazdasági bizottság, TAB) hatáskörét illetően parázs vita alakult ki a résztvevők között. Orosz Sándor szerint a törvényjavaslat kvázi egy országosan alkalmazandó hatósági árat szabna meg a mezőgazdasági ingatlanok forgalmában, ami szembe megy a piaci folyamatokkal. Véleménye szerint a hozamérték-számítás ezen a téren elavult módszernek számít, a helyi keresleti-kínálati viszonyok ezt nagyban módosítani tudják. Sáhó Ákos, aki az Agrotax képviseletében a távérzékelés segítségével elvégzett föld-értékbecsléssel foglalkozik, reményét fejezte ki, hogy a szabályozás nem köti gúzsba a piacot. Győrffy Balázs úgy vélte, a szabályozás lényege éppen az, hogy
Andréka Tamás egyenesen úgy vélte, hogy ha a föld árának nem szabunk egy objektív felső határt, ami a hozamon nyugszik, és csak az összehasonlító forgalmi adatok érvényesülnek, akkor hasonló árbuborékok alakulhatnak ki, mint a lakáspiacon.
A másik kényes kérdés az Agrárkamara hatáskörének kiterjesztése a földügyletekben. Orosz Sándor szerint ha eddig azért érveltünk a helyi földbizottságok mellett, mert azok látják át legjobban az adott település birtokviszonyait, akkor inkább ezeket kellene megerősíteni, nem az Agrárkamara megyei szerveit felruházni azzal a joggal, hogy döntsenek egy földszerzési ügyben. Győrffy utalt arra, hogy ebben az esetben 2800 helyen kellene a kamara infrastruktúrájához hasonló rendszert kiépíteni, azonkívül objektívebb döntések születhetnek a helyi villongásoktól távolabb. Továbbá az eddigi gyakorlat számai sem támasztják alá azt, hogy véleménykülönbség lenne a települési bizottság és a kamara területi szervei között. Mikó András ügyvéd az eddigi földperek tapasztalatait összegezve ezt meg tudta erősíteni: tavaly óta mintegy 65-70 ezer földügylet zajlott az országban, ebből ezer esetben nem támogatta a kamara a helyi bizottság álláspontját, amiből 200 peres ügy lett. Ezek 70 százalékában a bíróság elutasította a panaszos keresetét. A vitás helyzetek száma tehát elenyésző.
A mostani törvényjavaslat szerint sem a települési agrárbizottságnak, sem a helyi képviselő testületnek nem lenne szerepe a földszerzés indokoltságának megítélésében. A kamara területi szerve 30 napon belül hozna döntést egy földügyletben. Szakértői véleményét a kormányhivatal támogathatja vagy elutasíthatja, és ez ellen a döntés ellen lehet bírósághoz fordulni. A bíróság azonban kizárólag új eljárás lefolytatására utasíthat, az eredeti döntést nem bírálhatja felül. Az adásvételi szerződésen kívül a csereszerződés is a kamara vizsgálatának tárgya lesz. A kamarai álláspont kialakításakor új szempont lesz az életképes üzemek kialakítása, amellett, hogy a tulajdonszerzéssel a birtokösszevonást és a fiatalok indulását is támogatni kell.
Orosz Sándor kétségeit fejezte ki, hogy a kamara esetlegesen rossz döntéseit így hogyan lehet felülvizsgálni, hiszen nincsenek megfelelő garanciák a törvényjavaslatban a jogorvoslatra.Jakab István szerint a területi szervek kellően transzparensen működtek eddig is, és ez ezután is így lesz. A törvényjavaslat lényege a gazdák megerősítése a kamarán keresztül.
A beszélgetésen még kitértek arra, hogy a felesbérlet és a részesművelési konstrukció - mint spekulációra alkalmas művelési formák - ki fognak kerülni a lehetséges szerződéstípusok közül. Orosz Sándor ezzel kapcsolatban arra intett, hogy a haszonélvezeti szerződések ügyében már egyszer elmarasztalt bennünket az unió, ezt most próbáljuk meg elkerülni. Kérdés az is, hogy milyen brüsszeli döntés várható majd a földforgalmi törvény most folyó felülvizsgálatának végén?
- vetődött fel a kérdezőben. Mint látjuk, sok még a nyitott kérdés, az ördög pedig a részletekben rejlik.
