A legtöbb földvásárló szinte "automatikusan" illetékmentességet is kér a frissen szerzett földjére, ezzel a birtokba lépésétől számított 5 évig vállalja, hogy a megszerzett termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és azt mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja. Hogy előrébb jussanak a potenciális földszerzők rangsorában, egyéb vállalásokat is tesznek.

Kötelezettséget vállalnak arra, hogy

a) a föld használatát másnak nem engedik át, azt maguk, illetőleg közeli hozzátartozójuk, vagy résztulajdonában álló cégük műveli,

b) a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig (néhány mezőgazdasági célú beruházást kivételével) nem veszik ki a művelés alól,

Elővásárlási jogukat a következő nyilatkozatokkal támasztják alá:

• az állattartásához szükséges, és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása,
• földrajzi árujelzéssel, eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása,
• a területen a birtokba lépéstől számított legalább 10 évig ökológiai gazdálkodás folytatása, illetőleg az arra való áttérés a szerzéstől számított 3 éven belül,
• kertészeti szaporítóanyagok, vetőmag előállításához szükséges terület biztosítása a birtokba lépéstől számított tíz évből legalább hat évben az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén.

Ha nem tartja be a szavát...

Ha a tulajdonos nem tartja be a szerzéskor vállalt kötelezettségeket, a járási hivatal elsőként figyelmeztetéssel él, és felszólítja a tulajdonost a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a kötelezett ennek határidőben nem tesz eleget, mulasztási bírságot szab ki. A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, amely ismételten is kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, és fizetési kedvezmény sem nyújtható, a ki nem fizetett bírság pedig adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a bírság kiszabása ellenére a tulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, úgy a föld tulajdonjoga - ún. törvényes vételi jog gyakorlása által - elvehetővé válik a föld jelenlegi, bejegyzett tulajdonosától.

A törvényen alapuló vételi jog

a) a földtulajdonos beleegyezése nélkül gyakorolható,

b) a tulajdoni lapra való feljegyzés nélkül is érvényesíthető,

c) gyakorlása nincs előre rögzített időtartamhoz kötve, azaz bármikor feléleszthető, ha a megyei kormányhivatal megindítja a szóban forgó eljárást a földtulajdonossal szemben.

Az elővásárlási jognyilatkozat leadásával bejelentkezett, ámde "alulmaradt" gazdálkodók közül a kamarai földbizottság által földszerzésre támogatott személyek tehát nem esnek el véglegesen a meghirdetett termőföld megvásárlásától, hanem "várólistára kerülnek". Amennyiben a földet ténylegesen elnyert tulajdonos vállalásait nem teljesíti, a várólistás jelentkező(k) az adásvétel során fennálló elővásárlási ranghelyük alapján meghatározott sorrendben megvásárolhatják azt. (Több, azonos ranghelyen álló jogosult közül a kormányhivatal sorsolással állapítja meg a "felkínálási sorrendet".)

A vételi jog gyakorlására az első helyen álló gazdálkodó 60 napos gondolkodási időt kap. Ez alatt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt nyilatkozattal élhet vételi szándékával, és ettől számított 30 napon belül kell a vételárat kifizetnie. A földnek törvényes vételi jog érvényesítésével történő megszerzése során "eladó" alatt a bejegyzett tulajdonost, "vevő" alatt a vételi jog gyakorlóját, adásvételi szerződés alatt pedig a vételi jogot érvényesítő nyilatkozatot kell érteni.

Ha az elsőként felhívott gazdálkodó nem válaszol, vagy úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni vételi jogával, akkor a hatóság sorrendben a következő ranghelyeken álló személyeket is felhívja a vételi jog gyakorlására. Végül pedig a Nemzeti Földalapnak is felajánlja, hogy vételi jogát a felhívás közlésétől számított 90 napon belül gyakorolja.

Mi van, ha nem vállalt semmit?

Normál esetben illetékmentesen és vállalásokkal vásárolnak földet. Ha ilyenkor az 5 év letelte előtt kiderül, hogy az újdonsült földtulajdonos ezekből semmit nem tartott be, akkor az egyébként járóilleték kétszeresét kell megfizetnie. De mi a helyzet akkor, ha nem kér illetékmentességet, és felvállalja a 4%-os illeték kifizetését? Ebben az esetben semmi sem gátolja a tulajdonost abban, hogy földjét - akár rövid időn belül - egy közeli hozzátartozójának elajándékozza.

A módosult földforgalmi törvény ilyen esetben egy szempontból mégis hátrányos helyzetbe hozza az ajándékozót, ha ismét földet vásárolna. A kamarai földbizottság ugyanis jogkört kapott annak ellenőrzésére, hogy a vevő vagy elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést megelőző három éven belül kötött-e közeli hozzátartozójával földre vonatkozó jogügyletet, és ezen föld kinek a használatában áll. Itt tehát kibukhat a turpisság, és a földbizottság ez alapján dönthet úgy, hogy kizárja az adott személyt a további földszerzésből - a jelenlegi szabályozás szerint három évre.

Orlovits Zsolt