Európa természetes élővilága az iparszerű mezőgazdálkodás terjedésével egyre látványosabban fogyatkozik. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban éppúgy, mint a kétéltű- és hüllőfajok és az ízeltlábúak különböző csoportjaiban - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) oldalán megjelent közleményben. Európa vezető kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika (KAP) gyökeres átalakítására és a természeti értékek pusztításának megállítására.

Az Európai Parlamenthez eljutatott levélben az aláíró szervezetek mintegy 2500 európai kutató nevében állítják: tudományos konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a biodiverzitás csökkenése közvetlenül összefügg az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódításával. Az Unió mezőgazdaságát és annak támogatási rendszerét éppen ezért úgy kell átalakítani, hogy az ne fokozza, hanem fékezze a természeti sokféleség csökkenését és klímaváltozást.

A KAP támogatási rendszerén keresztül az adófizetők évente közel 60 milliárd eurónyi közösségi forrással járulnak hozzá EU agrárpolitikájának megvalósításához, ennek legnagyobb része ugyanakkor az intenzív és nagyüzemi gazdaságok működését támogatja. Az iparszerű mezőgazdasági modell támogatása egyértelműen hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások: a levegő, az ivóvíz víz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.

Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55%-os csökkenés mutatnak; Németországban természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76%-kal csökkent. A kutatók egyetértenek abban, hogy a drámai csökkenés egyik legfőbb oka a mezőgazdasági termelés intenzifikációja, és egyben felhívják a figyelmet, hogy ilyen tendenciák mellett a megmaradó populációkat is jó eséllyel a kihalás veszélye fenyegeti.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei az MMM-program (Mindennapi Madaraink Monitoringja) keretében több mint ezer önkéntes felmérő segítségével 1999-óta követik nyomon a fészkelő madárállományok helyzetét a főbb hazai élőhelyeken, így az ország közel 2/3-át kitevő mezőgazdasági élőhelyeken. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása, így a KAP-források megjelenése óta hazánkban is az nyugat-európaihoz hasonló tendenciák tapasztalhatók.

- foglalja össze Prof. Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, az MMM program szakmai irányítója.

Halpern Bálint, az MME programvezetője és az Európai Herpetológiai Társaság Természetvédelmi Tanácsának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU Agrárpolitikája mérhetően károsan érinti a madarakon kívül a nyílt levelet aláíró szervezetek által képviselt fajcsoportokat is: tehát a rovarokat és lepkéket, kétéltűeket és hüllőket, valamint az emlősöket. Ha komolyan gondolkodunk a természeti értékek megőrzésről, például a Natura 2000 Hálózat fenntartásáról vagy a biodiverzitás megőrzéséről, akkor a KAP jelentős reformjára lesz szükség, ami nem tűr halasztást.

A jelenlegi agrártámogatási rendszer áll egy sor negatív változás hátterében, amelyeket a mezőgazdasági élőhelyeken tapasztalhatunk. Ide tartozik a fontos táplálkozási és szaporodási lehetőséget adó változatos élőhelyek, mint például a fasorok, a nádasok, a gyepek és mezsgyék területének jelentős csökkenése, a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagyteljesítményű gépek alkalmazása. Az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli "sivatagként" funkcionálnak.

A tudósok által írt levél itt olvasható eredeti nyelven.