Egy tudósokból és szakemberekből álló csoport ugyanis azon kezdett dolgozni, hogy organikus komposzt és emberkéz alkotta műtalajok, úgynevezett technosolok segítségével ezek a halott földek újra életre keljenek és termőképessé váljanak, írta meg az Euronews. A projekt a Res2ValHUM néven fut, és három portugál város (Braga, Guimarães és Porto), valamint négy spanyol település (Santiago de Compostelát, Ourense, Touro és A Coruña) együttműködése alkotja. A kezdeményezésnek ezen kívül van hét másik partnere is, két egyetemi laboratórium és öt technológiai cég, amelyek technosolokra, azaz műtalajokra, valamint organikus komposzt előállítására szakosodtak. A projekt teljes költségvetése 2,1 millió euró, vagyis több mint 710 millió forint. Ebből összesen 1,58 millió euro, azaz több mint 530 millió forint az Európai Kohéziós Alapból származik.

A Res2ValHUM egyik sikeres átalakítási projektje a régi Mina de Touro, ami korábban egy elhagyatott rézbánya volt Spanyolországban. Húsz éve semmi nem nőtt itt, most viszont ismét fákat, madarakat és hüllőket láthatunk a területen, mi több, az organikus hulladékgazdálkodás is elindult a környéken. Felipe Macías Vázquez, a Santiago de Compostela-i Egyetem professzor emeritusa elmondta, hogy a projekt előtt ez a környék teljesen halott volt.

- mondta Felipe Macías Vázquez.

A Santiago de Compostela-i Egyetem kutatói a különféle komposztfajtákat vizsgálják, mint például a szerves növényi maradványokat, a háztartási hulladékot, valamint a különféle trágyákat és az algákat. Kielemzik az összetevőik kémiai tulajdonságait, valamint azt a képességüket, hogy reakcióba lépjenek a különféle talajtípusokkal. Sarah Fiol López, a Santiago de Compostela-i Egyetem munkatársa és a Res2ValHUM koordinátora elmondta, hogy az a komposzt képes kivonni az alkotóelemeiből a hozzáadott értékeket.

 - mondta Sarah Fiol López.

A kutatók megosztják egymás, és a projekt többi partnere között az eredményeiket. Így például megkapja őket a Lipor nevű, portugál hulladékgazdálkodási cég, amely évente 60 ezer tonna biohulladékot kap, amelyből néhány hét leforgása alatt organikus komposztot állít elő, évi 12 ezer tonnányi mennyiségben. Susanna Lopes, a Lipor környezetmérnöke elmondta, hogy a hozzájuk hasonló üzemek teszik lehetővé, hogy a hulladékból ki lehet nyerni a szerves anyagokat, és visszajuttatni azokat a talajba. A környezetmérnök elmondta, hogy a komposzt egy nagyon fontos és hatékony szén-dioxid-elnyelő.