Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükségessé vált a módosítás, a tulajdonosok ugyanis sokszor kiszolgáltatottak voltak a megbízott erdőgazdálkodókkal szemben, írta meg a Magyar Nemzet. Gyakran előforduló probléma, hogy a fakitermelést a megbízott elvégezte, azonban az azt követő erdőfelújítási kötelezettséget nem teljesítette, így a tulajdonosok magukra maradtak. Éppen ezért az új szabályozás - a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról - a jövőben minden erdőgazdálkodásra kötött megbízási szerződést megszüntet, az új megállapodásokat pedig szigorú szabályokhoz köti. Jelenleg, akinek nincs tulajdonában valamilyen erdő, csak haszonbérlet útján válhat erdőgazdálkodóvá. A haszonbérlet tervezhetősége ugyanakkor bizonytalanabb, mint a szántóföldek esetében, ezért a jogalkotók az erdőre vonatkozó speciális erdőgazdálkodási haszonbérleti szabályokat határoztak meg.

Az agráriumon belül az erdőgazdálkodás egyébként is egy speciális terület. Míg például a szántóföldi növénytermesztés esetében a termés, illetve a nyersanyag minden évben nagyságrendileg hasonló éves haszonnal és ráfordítással tervezhető, az erdőknél azonban a megújítási ciklus jellemzően több emberöltő, a csak ráfordítást igénylő időszak hossza akár évtizedes is lehet. Ahogy azt az elmúlt évek is mutatják, az értékesítési lehetőséget felülírhatja egy viharkár, vagy csökkenő tűzifakereslet egy enyhe tél után, valamint a faipar feldolgozók képességeinek ingadozása.

A jogcímek módosításával egy átfogó és bővített földhasználati, illetve erdőgazdálkodási jogcímpalettát tudunk kínálni az erdőtulajdonosoknak és az erdőgazdálkodóknak egyaránt, amely közül a tulajdonosok az igényeiknek és az erdeik sajátosságainak megfelelően tudnak választani, írta a Magyar Nemzet kérdésére válaszul az Agrárminisztérium.
Az erdőkezelés esetében újdonság a határozatlan idejű szerződés, amelynek keretében szükség lesz a szoros elszámolásra a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó között. Ez kedvező lehet azok számára, akik folyamatosan szeretnének részt venni az erdőgazdálkodás irányának meghatározásában és a gazdálkodással járó anyagi kockázatot is maguk vállalják.

Azokra is gondoltak a jogalkotók, akik erdeiket úgy kívánják határozott időre és kifejezetten hosszú távon egy integrációt megvalósító erdészeti szakirányító vállalkozásra bízni, hogy meghatározzák a gazdálkodás során elérni kívánt távlati célokat. A megvalósításba, illetve a cél eléréshez szükséges tevékenységek kiválasztásába azonban nem kívánnak beleszólni. Mivel az erdőgazdálkodói tevékenység, többek közt a telepítés, a nevelés és a megújítás évtizedekre meghatározza az erdő jövőjét, ezért a tulajdonosok számára plusz biztosítékot jelenthet, ha úgy döntenek, hogy átadják az erdőgazdálkodási feladatot másnak, de az csak erdészeti szakirányító vállalkozás lehet.

Az erdőhasználatra vonatkozó szabályok mellett a szankciórendszer is megújul. A kormány bürokráciacsökkentési törekvésével összhangban egyszerűbb, átláthatóbb és közérthetőbb bírsági rendszer lép életbe. A most elfogadott jogszabály legtöbb esetben az eddigi fix bírság helyett mérlegelési szemponton alapuló szankcionálási lehetőséget ad a hatóság számára. A súlyos jogsértések kivételével a főszabály szerint a hatóság először csak figyelmeztetni fogja a vállalkozásokat.