Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mekkora területet öntöznek most a Tisza-tóból?
A Tisza-tó a Tiszát és a hullámtereit egyesítő, átfolyásos jellegű síkvidéki víztározó. A Tisza vízkészlete a térségi vízgazdálkodás legfontosabb eleme, ezért a jobb kihasználás érdekében 1973-ban üzembe helyezték a Kiskörei Vízlépcsőt, amely a Tisza vízkészletének szétosztásában kulcsszerepet tölt be. A vízlépcső, a Tisza tó és a hozzá tartozó öntözőrendszerek komplex vízgazdálkodási létesítmények. Legfőbb célja Tisza-völgy mezőgazdasági termőerejének stabilizálása, az öntözővíz, az ipar fejlesztéséhez és a lakosság ivóvízellátásához szükséges vízmennyiség biztosítása. A Tisza-tóból ellátott öntözőrendszerek területe összesen 31 240 hektár, amelyből 30 536 hektár területre szerződtek le a gazdálkodók. Július végéig a vízzel ellátott terület 24 245 hektár volt tekintettel arra, hogy az aszályos tavaszi időszakot csapadékosabb nyár követte.
Nagyobb ráfordítás nélkül, mennyivel növelhető meg ez a terület?
A Tisza-tó visszaduzzasztott vízkészletéből gravitációsan, vagyis költséghatékonyan láthatók el a Nagykunsági-, Jászsági és a Tisza-tó közvetlen öntözőrendszer hatásterületei. Az öntözőrendszerek vízszétosztó csatornáinak többsége (öntöző- és kettősműködésű belvízcsatornák) az öntözésfejlesztésekhez felhasználható. A rendszer megújuló szabad vízkészlettel rendelkezik, így a gazdálkodói új igényeket jellemzően ki lehet elégíteni.
A Tisza-tóból ellátott öntözőrendszerek hatásterülete összesen 188 004 hektár, ebből a Tisza-tóból közvetlenül 5939 hektár, a Tiszafüredi öntözőrendszerből 16 652 hektár a hatásterület, a Jászsági öntözőrendszer 46 231 hektár, míg a Nagykunsági öntözőrendszer 119 182 hektár ellátására lenne alkalmas. Ezzel szemben mindössze néhány 10 ezer hektár öntözött.
A síkvidéken az öntözőcsatorna- és belvízcsatorna hálózat egymásba fonódva épült ki, ezért a belvízcsatornákba történő öntözővíz átvezetéssel, új kettősműködésű csatornák kialakításával az öntözőrendszerek hatásterülete kis ráfordítással, hatékonyan növelhető. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Öntözésfejlesztési Stratégiája tartalmazza a megvalósítható úgnevezett lehetőségterveket, amelyek részben a meglévő és üzemelő rendszerek fejlesztését és új hatásterületek öntözhetővé tételét jelenti, figyelembe véve az ökológiai, természetvédelmi, tájgazdálkodási, turisztikai és egyéb szempontokat is.
A következő időszakban központi forrásból 72 milliárd forintot kap a rendszer fejlesztésre. Mire fordítják ezt a pénzt?
Előkészítés és tervezés alatt a következő projektek vannak:
Tiszafüredi öntözőrendszer rekonstrukciója I. ütem
A 80 éves öntözőrendszer a szivárgási veszteségek csökkentése érdekében 22 hektáros betonburkolattal épült, ami az évtizedek folyamán tönkrement. Az öntözőrendszer szivárgási vesztesége most éves szinten 50 százalék körül mozog. Az öntözőrendszert ellátó szivattyútelepet ugyancsak rekonstrukciós munkák alá kell vonni, hogy a szolgáltatás üzembiztonsága helyreálljon.A műtárgyak beton és acélszerkezeti elemei a nyolc évtizednyi szolgálat alatt elhasználódtak, felújításra szorulnak.
A nagykunsági öntözőfürt rekonstrukciója és fejlesztése (Kettősműködésű csatornákkal)
Új öntözési vízigények jelentkeznek Kungyalu, Cserkeszőlő, Kunszentmárton térségében, amelyhez a fürtcsatornák vízszállító képességének helyreállítása szükséges.
Infrastrukturális fenntartás
2021-ben a fenntartási feladatok már nem csak a meglévő vízellátó útvonalak és műtárgyak helyreállítását és a belvízcsatornák kettősműködésűvé történő fejlesztését szolgálják, hanem a havaira helyzetek kezelésére alkalmas úszós vízkivétel kialakítását és a gazdálkodói öntözésfejlesztéseket támogató főműves vízellátó útvonalak tervezését is tartalmazzák.
A kezdetekkor a szántóföldi növénytermesztés támogatása volt a cél. Marad továbbra is ez, avagy az öntözés fejlesztésével az intenzívebb kultúráknak (kertészet, vetőmagtermesztés) is meg kell jelennie?
A szántóföldi öntözésben az iparszerű növénytermesztés súlya és jelentősége növekszik. A vetőmag, a hibrid kukorica, a zöldségfélék termesztése főleg az élelmiszeripart szolgálja ki, akik elvárják, hogy az adott időpontra történjen a termés beszállítása, a folyamatos feldolgozás biztosítása érdekében. Éppen ezért a termelés egy előre meghatározott program szerint történik, amelynek így szerves része az öntözéses gazdálkodás is. A termesztési folyamatban a terményt megrendelő feldolgozó ipar is tevékenyen részt vesz, meghatározva az öntözés időpontját és mennyiségét. Ebből következik, hogy az öntözési ágazatnak egyre magasabb szintű elvárások teljesítésére kell felkészülnie.
Hogyan fér meg egymás mellett a turisztika és az öntözéses mezőgazdaság?
A Tisza-tó tározó elsődleges szerepe megépülésekor a mezőgazdaság vízellátásának biztosítása volt. Mára nem ez, hanem a rekreáció, a turizmus az első számú hasznosítási cél. A prioritások az 1990-es években változtak meg, amióta - a tározó vízbázis teremtő alapfunkciójának megtartása, az öntözővíz-igények mindenkori kielégítése mellett - a hasznosítási módok között a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom előnyt élvez. A KÖTIVIZIG-nek - mint a Tiszta-tó üzemeltetőjének - több feladata van a térség turizmusában. Ilyen például a horgászati lehetőség megteremtése, a burkolt árvízvédelmi töltésen a kerékpáros turizmus segítése, vagy a nyaralóhajózás működtetése.
