Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A legnagyobb víztartó közeg a talaj, ezért ennek optimális szerkezete elengedhetetlen a vízmegtartás szempontjából. Annak érdekében, hogy növekedjen a talaj vízbefogadó képessége és a többletvizek be tudjanak szivárogni a talaj mélyebb rétegeibe, a művelésből adódó tömörödés során képződő vízzáró rétegeket kell fellazítani, írta meg a NAK. Erre a célra számos mélylazító eszköz áll rendelkezésre. Célszerű a középmélylazítás 40-60 cm mélységben elvégezni.
Mára számos olyan eszköz áll rendelkezésre, amelyek alkalmasak a belvizek levezetésére, illetve kompatibilisek a meglévő üzem gépparkjával. A traktorok gumiabroncsos keréktárcsáira rácsos-, vagy kapaszkodókerék felszerelésével az átnedvesedett terület járhatóvá válik.
Réselők
A belvízmentesítésben azonnali munkák végzésére a rotációs tárcsára szerelt késekkel dolgozó réselőgépek a legalkalmasabbak, amely az üzemeltető traktor hátsó függesztőberendezéséhez kapcsolódhatnak.
Vápanyitók
A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi az ún. átjárható vápa kialakítását, amely elsősorban erre a célra kialakított vápanyitó-munkagéppel történik. (Vápa: mesterségesen kialakított, vízvezetési célú, vonalas jellegű terepmélyedés.) Az átjárható vápa kialakítása több menetben történik a megfelelő lejtés, illetve az adott vápa rézsűkialakításnak biztosítása érdekében. A kialakított vápák - azok teljes mértékű átjárhatósága miatt - még termelésbe vonhatók, ott tápanyaggazdálkodás folyik, így a talaj termőképessége fokozható és ott talajképző/humuszosodási folyamatok mennek végbe.
Árokásók
Többnyire függesztett kivitelben készülnek, különböző geometriai méretű marófejjel, illetve marótárcsával készülnek.
Csatornanyitó ekék
Különböző geometriai mérettel rendelkeznek, ennek megfelelően a készített trapéz keresztmetszetű csatorna méretei is az igényeknek, valamint a követelményeknek megfelelően megválaszthatóak. Az egész kis teljesítményigényű és kis csatorna-keresztmetszettel dolgozó típusokon túl a nagyobb gépek a belvízmentesítésen túl akár üzemi méretű, nagy keresztmetszetű öntözőcsatornák készítésére is alkalmasak.
Elsődleges, másodlagos csatornák (főművek) és harmadlagos csatornák folyamatos karbantartása
A csatornák rendszeres tisztításával hatékonyan csökkenthetők a belvizek okozta mezőgazdasági károk. A csatornatisztítási munkákat a traktorra illeszthető speciális csatornatisztító gépek vagy traktorra szerelt forgórakodók, teleszkópos magajáró homlokrakodók kotrókanállal szerelt változataival végezhetik el. A hazai viszonyok között ezek a csatornarendszerek jelenleg vegyes tulajdoni és rendezetlen üzemeltetési viszonyokkal rendelkeznek. A belvízmentesítésben elsődlegesen a harmadlagos csatornák vesznek részt, azonban a rendezetlen üzemeltető viszonyok miatt ez elmúlt évtized(ek)ben kifejezetten elhanyagolt állapotba kerültek. A csatornarendszerek üzemeltetése vegyes feladat, megoszlik a vízügyi ágazat és a termelő felelősség között, ezért szoros együttműködésre van szükség. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a vízügyi igazgatási szerv megállapítja, hogy a vízelvezetést akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz nem állami tulajdonban van, más nyomvonalon történő elvezetéssel nem váltható ki, a használata a mezőgazdasági vízszolgáltatásban vagy az aszálykár, vízkár elhárításában közérdekű célú, valamint rendeltetésszerű használatához állami vízgazdálkodási fejlesztés szükséges, kezdeményezheti a terület tulajdonjogának az állam javára történő megszerzését (tulajdonjog és/vagy használat), amely ezt követően közcélú vízilétesítménynek minősül. A jelenleg rendelkezésre álló 17 milliárd forint/év keretösszeg ezen csatornarendszerek, műtárgyainak, átereszeinek, zsilipjeinek, szivattyútelepeinek rekonstrukcióját is magába foglalja.
Alagcsövezés
A belvízveszélynek folyamatosan kitett területeken megoldás lehet az alagcsövezés. A megfelelően talajrendezett, meliorizált területen lehet alkalmazni a területen lévő fölösleges vízkészletek elvezetésére. A talajművelési (1200-1800 mm) szint alá megfelelő szintezéssel (800-1200 mm mélyen), lejtéssel egymástól 1200-1400 mm távolságra perforált műanyag csöveket helyeznek el a talajba.
A belvízveszély a síkvidéki termőterületeik jelentős területén kisebb-nagyobb mértékben fennáll és a szélsőséges időjárási elemek miatt, egyre inkább kitetettek az ország mezőgazdasági területei, ezért érdemes prevenciós intézkedésekkel csökkenteni a belvízkockázatok kialakulását.