Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Érdekes módon a takácsatkák nem valódi rovarok, hanem a pókszabásúak közé sorolják őket, így a pókok, kullancsok és skorpiók rokonai. A felnőttek vörösesbarna színűek, ovális alakúak és nagyon kicsik, a kifejlett nőstény mindössze 0,4-0,5 mm hosszú. Az atkák kolóniákban élnek, többnyire a levelek alsó oldalán és úgy táplálkoznak, hogy átszúrják a levélszövetet és szivogatják a növényi folyadékokat. Ennek hatására világos pöttyök, foltok jelennek meg a leveleken. A táplálkozás során a levelek megsárgulnak, kiszáradnak és leesnek - irja cikkében a Planet Natural.
A takácsatkák leggyakrabban meleg, száraz körülmények között fordulnak elő, különösen ott, ahol természetes ellenségeik nincsenek jelen. Rendkívül szaporák, ezért gyakran súlyoson fertőznek, visszafordíthatatlan károkat okozva a növényeken. A nagy populációkat gyakran finom szövedék kíséri. A tápnövények sokfélék, köztük van a szamóca, a sárgadinnye, a bab, a paradicsom, a padlizsán, a díszvirágok, a fák és a legtöbb szobanövény is.
Mik azok a takácsatkák?
A takácsatkák (Tetranychus urticae) az egyik leggyakoribb kártevők a kertekben, szobanövényeken. Kis méretük miatt nehéz észrevenni őket. Hat helyett nyolc lábuk van, emiatt ezek az állatkák inkább pókféléknek minősülnek, nem pedig rovaroknak. A legtöbb takácsatka képes finom selyemszövetet létrehozni. A takácsatkáknak több mint 1600 faja létezik, amelyek közül a kétpettyes takácsatka és a közönséges takácsatka a legelterjedtebb. Színük a pirostól, zöldtől, sárgától, narancstól egészen a barnáig terjedhet.
A kétfoltos takácsatka narancssárga színű, két sötét folttal az oldalán. Általában a szobanövények és az üvegházi fertőzések fő felelőse, valamint a legtöbb dísznövényé is. A takácsatkák tavasszal, a melegebb időszakokban jelennek meg. Jelenlétük miatt a növények érzékenyebbé válhatnak a betegségekre és egyéb problémákra. A takácsatkák gyorsan szaporodnak és minden nőstény több száz tojást képes rakni. A legtöbb atkafaj tojásként telel át a gazdanövények levelein, illetve kérgén.
Kora tavasszal, amikor felmelegszik a hőmérséklet, az apró hatlábú lárvák elkezdenek kikelni, és néhány napig táplálkoznak, mielőtt menedéket keresnének, ahol átlépnek az első nimfa stádiumba. A nimfáknak már nyolc lába van, és további két vedlésen mennek keresztül, mielőtt felnőtté válnának. Párosodás után a nőstények néhány hét alatt, folyamatosan akár 300 tojást is termelhetnek. A meleg, száraz időjárás kedvez e kártevők gyors fejlődésének. Ilyen körülmények között a tojásból a felnőtté válás ideje akár 5 nap alatt is bekövetkezhet. Évente több átfedő generáció van.
A takácsatkák szélszörfösök. Nagy területeken oszlanak szét, száguldva a szellőn. A fertőzött növények gondos elszigetelése és ártalmatlanítása ezért is kulcsfontosságú.
A takácsatkák által okozott károk
A takácsatkákat szabad szemmel nehéz észrevenni, így nagyon hamar bejuthatnak a kertünkbe. Szúró-szívó szájszervüket használva a levelek alsó oldalán, úgynevezett fonákján táplálkoznak a növényi nedvekből. A fertőzések látható károkat okoznak. A leveleken először apró sárga foltok jelennek meg, majd felpöndörödhetnek és leeshetnek. Egyes növények, akár torz leveleket és virágokat is létrehozhat a károsodás miatt. Az atkák tevékenysége a levelek alatt és a szárak mentén kialakuló pókháló szerű hálókban látható.
Hogyan lehet észrevenni és megelőzni a takácsatkák károsítását?
A növények védelmének egyik legjobb módja a rendszeres ellenőrzés. Egy 10x-es kézi lencse ezt sokkal könnyebbé teheti. 3-5 naponta érdemes ellenőrizni a növényeket és megnézni, hogy nincs-e rajtuk fehér vagy sárga foltos levél. Ha ilyennel találkozunk, szükséges ellenőrizni a levél alsó részét is. Ha szövetet vagy atkákat látunk, akkor kezelni kell a növényt. Ha nincs nagyító, akkor a növény levelei alá helyezzünk egy fehér papírlapot, és ütögessük meg a levelet, így a takácsatkák lehullanak a levélről a papírra.
Ha a növények vizsgálata során takácsatkákra utaló jelet találunk, a legjobb, ha a növényt elszigeteljük a többi növénytől, hogy a takácsatkák ne tudjanak elterjedni. Ha ez nem lehetséges, akkor az atkák azonnali kezelésére van szükség, hogy elkerüljük a növények további, nagyobb fertőzését. Az erősen fertőzött növények valószínűleg nem fognak felépülni, ezért lehet a legjobb megoldás az, ha végleg eltávolítjük a fertőzött növényt. Fontos, hogy a fertőzött növényt, vagy növényi részt ne komposztáljuk!
Hogyan védekezzünk és szabaduljunk meg a takácsatkáktól?
A kémiai peszticidek használata során ügyelni kell arra, hogy az atkák természetes ellenségeire ne legyenek károsak. Az atkák arról is ismertek, hogy gyorsan ellenállnak a különböző peszticidekre. Ezért fontos, hogy hatékony természetes, illetve bio módszerekkel védekezzünk az atkák ellen. Ha már fertőzött a növényünk, a leveleket, szárakat és a növény egyéb fertőzött részeit metsszük meg jóval a hálón túl és dobjuk ki. Ha a fertőzés nagymértékű, ne sajnáljuk kidobni az egész növényt, a szomszédos növények védelme érdekében. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a vízhiány mind a fákat, mind a kerti növényeket érzékenyebbé teszi az atkák fertőzésére, ezért ügyeljünk arra, hogy a növényeinket megfelelően öntözzük.
Fertőzés esetén érdemes a növényeket sima vízzel is lemosni, így csökkenthetjük a kértevők számát. Az atkáknak vannak természetes ellenségeik, mint például a katicabogarak, a fátyolkák és a ragadozó atkák. Rovarölő szappanok, vagy botanikai rovarölő szerek használhatóak az erősen fertőzött területek helyszíni kezelésére. A gyümölcsfákon olajos lemosást alkalmazhatunk a szezon elején, vagy késő ősszel az áttelelő tojások elpusztítására. Ügyeljünk arra, hogy minden növényi részt permetezzünk, beleértve a levelek alsó részét is.