Az országszerte 986 talajgenerátorból a felhőkbe ezüst-jodidot juttató rendszer általánosságban hatékonyan csökkenti a jégszemcsék méretét, mielőtt azok lehullanának. Ugyanakkor a határokon túlról érkező jéggel teli felhőzet, illetve a szupercellák ellen sehol a világon nem létezik hatásos megoldás. A klímaváltozás hatására - nem csak Magyarországon - az időjárás sajnos egyre szélsőségesebbé válik, mutatják ezt a napi szinten megdőlő hőmérsékleti rekordok és a rövid idő alatt lehullott csapadékmennyiségek, illetve a szerte Európában jelentős károkat okozó szupercellák - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. 

Itt a narancs riasztás! Brutális zivatarokkal és széllel csap le a vihar az országra

Felhőszakadás veszélye miatt másodfokú riasztásokat adtak ki.

Az országos jégkármérséklő rendszer általános esetben hatékonyan mérsékli a jégkárokat, ezt a hároméves működtetése alatt a mezőgazdaságban bejelentett, jégeső okozta károk jelentős csökkenése is igazolja. Az agrárium mellett a lakossági, ipari, állami ingatlanokban, ingóságokban keletkező jégkárt is mérsékli. Ugyanakkor elmondható, hogy sehol a világon nincs olyan technológia, amely által - az idei nyáron többször tapasztalt - extrém körülmények között teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. Például az országhatárokon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák esetében sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés.

Időjárási anomáliák Európa-szerte

Az időjárás idén nyáron nagyon szélsőséges jelenségeket hozott már eddig is. A napokban Németországban hatalmas károkat okoztak a heves esőzések, az utánuk következő áradásokban pedig már negyvennél több ember vesztette életét. Jelentős volt a csapadékmennyiség a Benelux-államokban és az Alpok északi régióiban is. Június 25-én és július 9-én Magyarországon a hőséget lezáró markáns hidegfrontok révén heves zivatarok pattantak ki. Június 25-én például több mint 10 szupercella alakult ki; az időjárás extremitását jól mutatja, hogy egy nap alatt fele annyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint addig egész 2021-ben. A szupercellák nagysága is rendkívüli volt: egy átlagos zivatarfelhő jégveszélyes része 5-10 négyzetkilométeres, de aznap százszor ekkora cellák alakultak ki. Július 9-én Kelet-Közép-Európában 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl még nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak. Hazánkban hét szupercella alakult ki ekkor, egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak.

Általános információk az országos jégkármérséklő rendszerről:

Az országos lefedettséget nyújtó - összesen 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból álló - rendszer 2018 tavaszától működik, a védekezési szezonja április 15-étől szeptember végéig tart. A rendszer működésével kapcsolatban tudnivaló, hogy a jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, országosan összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban - a szélsőséges időjárás ellenére - 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között - a rendszer indulása előtt - 84% volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47%. Számítások szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.