EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A szélsőséges időjárási helyzetek néhány évtizeddel ezelőtt még ritkaságnak számítottak, ma viszont egy szezonban akár többször is visszatérhetnek. A mostanában menetrendszerűen érkező tavaszi fagyokról például húsz évvel ezelőtt még csak hírből lehetett hallani, de a szupercella és a légzuhatag kifejezések is csak az elmúlt években kerültek be a köztudatba.
De vajon mikor gyorsultak fel igazán a légkörben zajló változások? Miért lettek gyakoribbak a sarkvidéki hidegbetörések? Mivel magyarázható az, hogy a hazánkat elérő frontok hamar elgyengülnek és miért maradtak el mostanában a helyben képződő zivatarok? Ezekről a változásokról beszélt az Alapvetés podcast legújabb epizódjában Tóth Tamás, a HungaroMet és az MTVA meteorológusa.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencébe érkező víz megőrzése és a vízmegtartásos gazdálkodási módszerekre való átállás döntő tényező lehet abban, hogy mennyire marad életképes a magyar mezőgazdaság a következő időszakban. Mint mondta, remélhetőleg most ez a néhány nagyon száraz nyár megmutatta, hogy ebbe komolyan invesztálni kell és minél több vizet itt kell tartani. Hozzátette: az Alföldön pillanatnyilag sok helyen olyan alacsony a talajvízszint, hogy "nagyon bőven, nagyon sok millió köbméter vizet képes lenne még befogadni azon kívül, amit a természet pótolni tud".
