Néhány hete még hőhullámok tomboltak az országban, de az elmúlt hétvégén már extrém esőzésekhez kellett alkalmazkodnia az embereknek, az új hét elején pedig - az évszakhoz képest - szokatlanul alacsony hőmérsékletek vannak. Ez pedig azt jelenti, hogy dolgozik a klímaváltozás, ezért az olykor máris ijesztő szélsőségek a jövőben még erősebbek és gyakoribban lesznek - írta meg a Világgazdaság. De azért lehet mit tenni, például a hirtelen megnövekedett csapadékot nem elvezetni, hanem megtartani kellene, mert akkor kezelhetnénk egy másik egyre jelentősebb problémát, az aszályokat.

Csak az elmúlt napokban a következő következményei voltak az extrém időjárásnak:

• 4100 bejelentés érkezett a Katasztrófavédelemhez,
• 1874 alkalommal avatkozott be a Tűzoltóság szombaton,
• 800 milliméternél is több csapadék hullott,
• 129,6 kilométer per órával megdőlt az országos széllökési rekord péntekről szombatra virradóra.

A rossz hír az, hogy a hasonló természeti csapások csak sokasodni fognak. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusai a múlt havi tanulmányukban végigvették, milyen kimenetelek várhatók annak függvényében, hány fokon sikerül tartani a Föld átlagos hőmérséklet-emelkedését, aminek a 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény szerint az iparosodás előtti szinthez viszonyítva legfeljebb 1,5 Celsius-foknak kellene lennie. A 20 milliméter feletti úgynevezett „nagycsapadékok” tekintetében azt találták, hogy az évszázad közepétől válhatnak el egymástól a jövőképek. 

A nagy esőzések hatására szennyeződhet az ivóvíz is

Az optimista változat szerint sikerül legfeljebb 2 Celsius-fokon tartani a melegedést, ez esetben számottevő változás nem várható, legfeljebb 10%-os lehet a növekedés. Azonban a pesszimista (vagy talán realista) változat szerint nem tartjuk magunkat a párizsi egyezmény szigorításaihoz, hanem fennmaradnak vagy akár növekednek is a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási mértékek. 

A Kárpát-medence az átlagnál jobban melegszik, az elmúlt 120 évben 1,2 Celsius-fokot nőtt a hőmérséklet, és a jelen ütem szerint 4-5 fokot fog a század végéig. Emiatt nemcsak gyakoribb és megterhelőbb hőhullámokra, hanem több olyan viharos időszakra készülhet fel az ország, mint amilyeneket most él meg. Országosan 40-50%-kal, a Nyugat-Dunántúlon ennél is kicsivel többel, Budapesten pedig 50-70%-kal több viharos időszak jöhet a jövőben.

A már most is tapasztalható extrém intenzitású esőzések május és szeptember között szaporodnak, és - miként a dolgozat is megállapította - villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki településeken. A megnövekedett terhelésre a csatornarendszerek sincsenek felkészülve, ezért az ivóvízbázis is szennyeződhet.

Sok a mesterséges vízzáró és a burkolt felület, ami kedvez a villámárvizeknek és elöntéseknek. Ráadásul az intenzív esőzések során kevésbé hatékony a víz talajba szivárgása, mint a csendes esőzések során, ezért párhuzamos igazság, hogy a közelmúlt özönvizei dacára az Alföld sok részén aszályos a helyzet, ami elvezet a fő gondolathoz, hogy az extrém mennyiségű csapadékot nem elvezetni, hanem megtartani kellene.

Lehet-e védekezni, és ha igen, hogyan?

Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa rámutatott: 2001 és 2020 között Magyarországnak átlagosan a 37%-a volt aszálymentes, több klímaszimuláció szerint a jövőben a helyzet romlására kell felkészülnünk, és már a tavalyi év is rekordot hozott. A sötét jóslat számítási alapja, hogy húszéves mintán hány év számíthat aszályosnak: eszerint az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett, itt az aszályos évek száma a jelenlegi egy-két évtől akár nyolc fölé is nőhet.

Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország

- állapította meg Kajner Péter, a WWF Magyarország szakértője, közgazdász, humánökológus már évekkel ezelőtt.

A szakember a Másfélfok hazai klímakutató intézetnél megjelent tanulmányában kifejtette, hogy a magyar vízrendezési gyakorlat is hozzájárul ahhoz, hogy óriási mennyiségű vizet veszít az ország, ami hozzájárul a kiszáradáshoz. A szakértői vélemények alapján a szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal szemben - amilyen a dréncsövezés és vezetékes öntözés - komplex, integrált, természetalapú vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét. Ilyenek lehetnek elhagyott, nem használt, rossz adottságú földterületeken kialakított tavacskák, természetes víztárolók, ezek hasznosítására szerencsére már vannak is példák a magyar vidéken.

Mi lesz a mezőgazdasággal?

Ezzel lehetne tompítani a negatív hatásokat, hiszen az éghajlatimodell-számítások szerint az elkövetkező évtizedekben a csapadék éven belüli eloszlása is módosul: a nyár egyre szárazabbá, a tél egyre nedvesebbé válik. Ez a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet, hiszen épp a vegetációs időszak alatt lenne szükségük több nedvességre a növényeknek.  Ugyanakkor egyre több, hosszabb és intenzívebb száraz időszakra is kell számítani, ami az aszályhajlam fokozódását és nem megfelelő alkalmazkodás esetén az aszálykárok növekedését vetíti előre.