Váradi József, a Vízügyi Tudományos Tanács elnöke szerint Magyarországon a kevés víz problémája már ma is súlyosabb, mint a sok víz kezelésének kérdése. A szakember ezt egy, a témával kapcsolatban nemrég megrendezett konferencián jelentette ki. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője - Váradi Józseffel egyetértve - úgy fogalmazott, hogy az árvizeknél nagyobb károkat okozó aszályért nem csupán a klímaváltozás felelős. A szakember szerint a glasgow-i klímakonferencián a hiányosságok mellett több kérdésben hangzott el előremutató megállapítás is - írta meg az Infostart.

- jelentette ki Váradi József.

A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke szerint többen is egyetérthetnek azzal a véleményével, mely szerint azért is nehezebb a kevés víz problémáját rendezni, mert az "sok kézben" van, míg a sok víz problémája megoldásának kulcsa egyben. A szakember elmondása alapján a küzdelem trendjeinek alakításában Magyarország éllovas, a magyar szakembereket nemzetközileg is elismerik. Most viszont már nem csupán intézkedési programokra lenne szükség, hanem végre meg is kellene valósítani őket.

A víz szűkösségével összefüggő problémákat sorolva a következőkre tért ki:

• a Velencei-tó vízhiánya,
• a folyók hajózhatósága,
• a homokhátság élhetővé tétele,
• a holtágak használati problémája,
• a természet értékeinek veszélyeztetettsége,
• a Balaton vízpótlása,
• a Balaton-vízhez való hozzáférés kérdései,
• a települési vízgondok,
• a termálvíz túlhasználtságának félelmei,
• valamint az öntözési lehetőségek korlátai.

Váradi József ezek mellett külön kiemelte a mezőgazdaság vízhiányát is. A szakember beszélt arról is, hogy az ajánlásaikat el fogják juttatni a döntéshozókhoz.

Láng István előadásában kifejtette, hogy az aszály miatt emberi életek közvetlenül nincsenek veszélyben, de a következményei ennek a jelenségnek a legnagyobbak és a legdrágábbak. A szakember szerint a számokat 30 éves távlatban már érdemes megnézni: kijelenthető, hogy a kifizetett aszálykárok értéke kétszerese az árvízkárokénak. Ezt valahogy nem vesszük észre, a fű alatt elmegy a magyar gazdaságban - mondta Láng István, hozzátéve, hiába folyik be sok víz Magyarországra, mégis egyre nagyobb területen nehezült meg a vízkészlet elérhetősége.

A vízhiány leggyakrabba emlegetett okai - így például klímaváltozás - mellett mások is vannak. Láng István elmondta, hogy az Alföld jelentős részén a vízkészlet azért érhető el nehezen, mert a kiskörei vízlépcső alatt a szabályozások nyomán olyan medersüllyedés történt, hogy annak sok helyen vízhiányos helyzet lett a következménye. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője hozzátette, hogy a klímaváltozás ott érhető tetten, hogy a folyók "karakterisztikája" megváltozik, "a szélsőségek mellett a középvízszint lesüllyed", miközben az öntözés iránti igény pedig jelentősen megnő.

- jelentette ki Láng István.

A szakember kitért arra is, hogy a kiszáradással együtt az életterek is megváltoznak. A vízhiányokkal hosszabb távon számolva az, hogy védjük a természetet, önmagában még nem lesz elég, mert nem az a természet fog "visszajönni", amit akarunk. Ez elmondható több esetben is:

• a gyalogakác árvízvédelmi problémákat okoz és nagy mértékben csökkenti a biodiverzitást,
• a japán keserűfű átláthatatlan dzsungeleket képez a hullámtereken, ezzel okozva nagy problémákat.

Láng István a sík területen létesítendő víztározók problémájára is kitért, szerinte nem megfelelő mennyiségű vízutánpótlás esetén a tározókban lévő víz minősége romlik. A halastavakhoz sem nyúlt hozzá senki évtizedek óta, pedig a legtöbbjük árvízvédelmi céllal épült. Az elmúlt 40 évben óriási mértékben veszett el a tározási kapacitás - mutatott rá a szakember, példaként hozva fel azt a tényt, hogy 2019-ben egyetlen árvízben nyolc tározó-halastó szakadt át. A halastavak feltöltésével azok elveszítik árvíztározó szerepüket - hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.