Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Idén nyáron teljesen kiszáradt a Balástya közelében található Őszeszéki-tó. A 71 hektáros horgásztóban egy csepp víz sem volt található, holott számos kedvelt halfaj élt vizében, és a térségben 143 védett, valamint fokozottan védett fajt tartanak számon. Nem messze innét, a mórahalmi Nagyszéksós-tó is kiszáradt, ahogy eltűnt a víz a Kakasszéki-tavakból is - olvasható az Index oldalán. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint bár
az aszály természetes jelenség, azonban a klímaváltozás egyik következményeként előfordulási gyakorisága és tartóssága is nőtt. További fontos jellemző, hogy gyorsabban alakul ki, mint a korábbi években, aminek egyik oka a hirtelen felmelegedés, a sokévi átlagértékeknél jelentősen magasabb napi maximum-hőmérséklet.
A szakember hozzátette, hogy Magyarországon ugyan átlagosan minden második-harmadik év aszályos, ezek erősségében és kiterjedésében jelentős különbségek lehetnek. A 2022-es aszály például nemcsak hazánkban, hanem az egész európai kontinensen rekordot döntött, míg 2024-ben ugyan valamivel kisebb volt az aszály erőssége, azonban térbeli kiterjedése nagyobbnak bizonyult.
Szubmediterrán éghajlat a Kárpát-medencében
A hosszan tartó aszályos időszakban az alföldi folyók vízszintje alacsonyan van: a Maros több pontján szinte lábon át lehet kelni a folyón. Kozák Péter szerint a hidrológiai aszály elérte a folyókat is, azonban vízszintjeik még nem kritikusak. A Maroson fellelhetőek időnként homokpadok, az Alsó-Tiszán viszont egyáltalán nem fordulhat elő ilyen állapot.
A lábbal való átkelést sehol nem javasoljuk, bármilyen csábító egy homokpad a Maros vagy a Tisza mentén. Tudni kell, hogy a homokpadok közvetlen közelében akár olyan mélységek is kialakulhatnak, amelyek közvetlen életveszélyt okozhatnak
- figyelmeztetett Kozák Péter.
Most már biztos: sürgős megoldás kellene a magyar földek súlyos vízhiányára
Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy a globális felmelegedés következtében a francia gazdák már Dél-Angliában vásárolnak földeket, méghozzá azért, hogy megkezdjék a szőlőtermesztést a szigetországban. A szakértő hozzátette, hogy
a Kárpát-medencében az éghajlat szubmediterránná válik, ami azt hordozza magában, hogy az őszi és téli időszak csapadékosabb, ugyanakkor a nyár jóval szárazabb lesz.
A folyószabályzások előtt Magyarország mostani területe vízjárta táj volt, de a gazdasági érdekek miatt egyre több területet vontak be mezőgazdasági művelésbe. Sipos György szerint százötven éve még nem voltak tisztában a kis jégkorszak vagy a klímaváltozás fogalmaival, de érintőlegesen már akkor felvetődött, hogy egyszer majd hiányozhat a víz a tájból. De hogy ennyire, azt nem gondolták volna - tette hozzá a tanszékvezető.
Jó tanács a háztulajdonosoknak és a gazdáknak
Az ATIVIZIG igazgatója szerint a településeknek és az ingatlantulajdonosoknak növelniük kellene a beszivárgó és a zöldfelületek területét, valamint a belterületeken záportározókat kellene kialakítani. Kozák Péter emellett azt javasolta, hogy a mély fekvésű területeket - a mezőgazdasági művelésből kivonva - meg kellene hagyni vízjárta területnek. A mezőgazdasági földeken pedig úgy kellene növelni a talaj vízmegtartó képességét, hogy a gazdák szerves trágyát használnak, a mélyszántás helyett pedig úgynevezett bolygatás nélküli művelési módra térjenek át.
A meglévő tavak, tározók, mély fekvésű területek vízzel való feltöltésével is lehetne biztosítani a víz természetes hasznosulását. Utóbbinál nagy gondot okoz, hogy ezek jellemzően több tulajdonost érintő magánterületek, s csak teljes egyetértés esetén lehet az adott földet elárasztani.
A folyó menti területeken a főmeder állandósult alacsony vízszintjei nem képesek elegendő vízzel ellátni a régi víz járta területeket, sőt inkább megcsapolják a környező felszín alatti vizeket, aminek következtében a talajvízszintek is süllyednek
- magyarázta az Kozák Péter.
Az árvizek idején ugyan van lehetőség a víz mentett oldalra történő kiengedésére, azonban ez a hidrológiai adottságok miatt csak rövid ideig lehetséges. Az így beadott vízkészlet nem teszi lehetővé elegendő víz biztosítását a kiszáradó területeken - tette hozzá a szakember.
Kemény szavak: teljesen át kell gondolni a szántóföldi termelést
Fel kell készülni újra az árvizekre
Az SZTE tanára szerint az éghajlatváltozásban megfigyelhető egyfajta ciklikusság. Az 1970-es évek egy árvizes időszak volt, míg az 1980-as, 1990-es évek viszonylag száraznak számítottak. Az ezredforduló megint csapadékosabb, árvizes időszakot hozott. Sipos György szerint valószínűleg az aszályos évek után újra kialakulnak árvizes időszakok is, a két jelenség ugyanis nem zárja ki egymást az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat következtében. A tanszékvezető szerint ugyanakkor készülni kell a nagy árvizekre is.
Most kell lépnünk!
- jelentette ki Sipos György.
A tudós szerint a döntéshozók is csak akkor hozhatnak felelős döntéseket, ha minden információ a birtokukban van. Mint mondta, nem riogatni kell, hanem a politikát, a gazdaságot és az állampolgárokat felkészíteni a változásra, hogy később helyes döntéseket hozhassanak. Az SZTE tanszékvezetője szerint a Föld nem esik kétségbe attól, hogy három Celsius-fokkal melegebb lesz az átlaghőmérséklet. Az úgynevezett kréta időszakban és az azt követő paleocén időszakban a sarkvidéki területeken a jégsapkák helyett trópusi erdők voltak.
A mediterrán jellegű éghajlattal a csapadék egy jelentős része ősszel és télen hullik, míg a nyarak forróbbak és szárazabbak. Ez nem kedvez az évszázadok alatt kialakult mezőgazdasági kultúránknak. Ezért kell váltani. Biztos vagyok benne, hogy nagy kihívások előtt állunk, leginkább a vízgazdálkodásban érintettek, mert vízre egyre nagyobb igény lesz
- emelte ki Sipos György.
