Az idei nyár forró és aszályos időjárásának hatásai az erdőterületekre is egyre inkább hatással van. A szárazság akadályozhatja a fotoszintézist, ami a vízhiánnyal kiegészülve gátolja a növények fejlődését, ám számos további módon is megsínylik az éghajlatváltozást a fák. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy az emberek nagyon nehezen viselik a kánikulát, ugyanúgy a fák is szenvednek a forróságtól, pedig ezek egészsége kulcsfontosságú az erdei ökoszisztémák, növények és állatok életterének fennmaradásához. A víz és a levegő tisztulását is segítik az egészséges erdők, amelyek az éghajlatváltozás hatásait is mérsékelhetik.

Aggasztó dolog derült ki az erdőkről itthon: van baj, nem is kicsi

A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.

Rittling István hozzátette: az elmúlt hat hétben gyakorlatilag teljes csapadékhiány volt a főváros térségében, ahol a fák szinte teljesen felhasználták a talajban tárolt vízkészletüket. Ha valaki erdei sétára indul, saját maga is megtapasztalhatja az aszály alapvető tüneteit. Látszik, hogy a fák hullatják a levelüket, amelyek ráadásul bebarnulnak az aszály hatására. A legtöbb helyen teljesen kiégett az aljnövényzet. Nem csak a fafajták, hanem az erdőterületek között is nagy különbségek figyelhetőek meg.

A pesti oldalon a talaj kevesebb ideig, kevesebb mennyiségű vizet tart me,, ezért az ottani erdőterületeken gyakrabban jelentkeznek az említett tünetek. A budai oldalon, főként a Hűvösvölgyben a legtöbb részen jó minőségű a talaj, így a nyári szárazság kevésbé okoz nehézséget.  Rittling István úgy gondolja, a legtöbb erdőterületnek legalább száz milliméternyi csapadékra, vízre lenne szüksége. Kiemelte, hogy az aszály a klímaváltozás egyik következménye, és a jövőben arra kell felkészülni, hogy egyre gyakrabban és egyre szélsőségesebb mértékben lesz extrém meleg nyaranta idehaza is. 

Elképesztő, mire jöttek rá a kutatók az európai erdőkkel kapcsolatban

A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.

Az erdészeteknek erre fel kell készülniük, meg kell tenniük a szükséges lépéseket 50-70 évre előre gondolkozva

- mondta a szakember. A Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészete az Erdészeti Tudományos Intézettől kért segítséget a főváros térségében található erdőterületek védelme és gondozása érdekében. Az intézet olyan részletes, különböző klímaszcenáriókat készített, melyek bemutatják, hogy az egyes erdőterületeken milyen fafajokat érdemes ültetni, reagálva az éghajlatváltozásra. Az előrejelzések alapján elmondható, hogy a klímaváltozás miatt eltűnnek majd a bükkfák, helyettük tölgyek és cserek fognak megjelenni.

Globális felmelegedés: ez jelentheti a megoldást

A talaj kulcsfontosságú szerepet tölt be a globális felmelegedéssel folytatott harcban.

A pesti oldalon még nagyobb kihívásokkal kell majd szembenéznünk, ugyanis könnyen lehet, hogy a közeljövőben a jelenlegi zárt erdőtársulások helyén felnyíló erdők jönnek létre füves rétekkel, bokros területekkel tarkítva

– fogalmaz Rittling István. Az erdészetvezető arról is beszélt, hogy erdőterületek hozzájárulnak a városi életminőség javításához, mert jelentősen lehűtik a levegőt. Egyes hőkamerás mérések szerint a legmelegebb  időszakban volt olyan nap, amikor 50 Celsius-fokot mértek a Hősök terén, eközben ugyanabban az időpontban a Hárshegyen 30 fok volt, tehát akár 20-30 fokos hőmérséklet-különbség is előfordulhat a belvárosi és a Budapest környéki erdőterületek területek között.