Import vs. Export

A pulyka esetében a Hálaadástól a Karácsonyi Ünnepekig terjedő időszakban az ágazat szereplői növekvő kereslettel számolnak - mondta el lapunknak Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. Az eddig beérkezett adatok szerint október végére még 7%-kal kevesebb volt a felvásárolt baromfi mennyisége, mint tavaly ilyenkor, de ez nem jelenti azt, hogy idén kevesebb lesz a kereslet, mivel a piac az eddigi években is hasonlóan alakult. A szakemberek december végére várnak egy nagyobb fellendülést, mellyel várhatóan a tavaly év végi eladási mennyiséget újra sikerül produkálni.

Idén a vágóhidak által felvásárolt mennyiség 100-110 ezer tonna körül várható, ez elég a hazai fogyasztóknak, ráadásul ez egy export orientált ágazat, szóval a magyar pulyka asztalra kerül külföldön is. Főleg német nyelvterületek veszik az árut hazánktól, köztük kiemelkedik Németország, Ausztria és Svájc is, de kezd érdeklődés mutatkozni keletebbről is, mint például Oroszországból vagy Romániából.

A brojlercsirke ágazat szereplői pedig abban reménykednek, hogy a pulyka mellett a csirkehús is keresettebb lesz. A bizakodás oka elsősorban a magasabb sertés és marhahúsárakkal magyarázható.

Mint ahogy azt Dr. Csorbai Attilától megtudtuk, a csirke ágazat is egy export orientált szektor, jóval nagyobb részben értékesítünk külföldre, szám szerint 75-80 ezer baromfi kerül ki, melynek a nagy részét a csirke jelenti. Itt azonban meg kell említeni, hogy szinte az összes kacsa és liba is külföldön kerül értékesítésre, ez utóbbiakból csak az aprólék marad itthon.

Importálni már jóval kevesebbet importálunk, és főleg csak csirkét, ez éves szinten hozzávetőleg 25-30 ezer darab és a legjelentősebb beszállítóink Lengyelország és Hollandia, de ezek a származási helyek jól észrevehetően fel vannak tüntetve a termékeken.

A BTT igazgatója hozzátette, hogy a baromfihúst már a rendszerváltás óta sikerül a megfelelő mennyiségben előállítani. Adataikból kiolvasható, hogy az idei év eddigi alakulása szerint a csirkét keresték a legtöbben a vágóhidak, 2010-ben élősúlyban 250 ezer tonnát vásároltak fel, ezt követi a már említett pulyka 100-110 ezer tonnával, majd a kacsa közel 60 ezer tonnával és a lúd 30 ezer tonnával. Ebből is látszik, hogy hozzávetőleg az idén élősúlyban számolva 440-450 ezer tonna baromfihúst vásároltak fel összesen a vágóhidak.

Libamáj - Kacsamáj

Nem szabad azt elfelejtenünk, hogy a baromfi ágazat nem csak a vágóhídi, húsnak szánt szárnyasokkal foglalkozik, kevesen tudják, hogy a hízott libamáj területén hazánk a világ legnagyobb termelője, de ezzel szemben idén a vártnál alacsonyabb mennyiséget produkáltunk. Az év elején történt becslések 1830 tonna libamájat prognosztizáltak, az alacsonyabb telepítések hatására azonban csak 1700-1800 tonna közötti mennyiséget produkált hazánk, de ez a mennyiség is elég a hazai kereslet kiszolgálására, és a szükséges export ellátására. A megtermelt libamájnak, csaknem 80%-a kerül külföldre, nagyrészt Franciaországba, Belgiumba, de Japánba is tudunk értékesíteni.

Kacsamájból, ami szintén közkedvelt, a már éves szinten szokásosnak mondható 800 tonnát sikerült idén is megtermelni. Ezt is exportra szánjuk elsősorban, a libamájhoz hasonló százalékban és szinte teljesen az előbbivel azonos országokba.

Tojás

De ezekkel még nincs vége a baromfiágazat kínálatának, hiszen a karácsonyi asztalon mindig van helye süteményeknek, amihez elengedhetetlen hozzávaló a tojás. Tojásból is van több féle, kisebb, nagyobb, hazai és természetesen megjelenik az import is.

Magyarországon az 1980-as évektől nagyjából 2,5 - 3 milliárd tojást termeltek évente, mely fedezte a hazai fogyasztást az export-import mennyiségek egyensúlya mellett. Az elmúlt években viszont évről évre egyre nagyobb mennyiséget importálunk. Dr. Csorbai Attila kérdésünkre elmondta, hogy az idei évben hazánk importja megközelítheti akár a 600 millió darabot is. Ennek a hátteréről azt is megtudhattuk, hogy több közeli ország, mint például Lengyelország és Szlovákia is igyekszik saját piacáról kivonni a kisméretű, S-es méretű tojásokat, és ezeket bocsájtja "exportra", hiszen az Unió piacán már a határokról nemigen beszélhetünk. Hazánkban ilyen jellegű piacszabályozás - bár ágazati részről már megfogalmazódott- nincs, a kereskedők élnek az olcsó lehetőségekkel.

A tojás termelésben érdekes, hogy a 2004-es EU csatlakozás hatással volt az ágazatra, egész pontosan csökkenés figyelhető meg a tojás mennyiségében, ugyanis 1994 és 2004 között folyamatosan 3 milliárd fölött volt a hazai tojás mennyisége, 2004 óta pedig egyszer sem lépte át ezt a határt. A BTT igazgatója elmondta, hogy előreláthatóan ez idén sem fog bekövetkezni, hiszen az idei becslés 2,9 milliárd darab.

Dr. Csorbai Attila ezt több mindennel magyarázza, egyik a már említett importvédelem hiánya, mivel elárasztják a piacot a kintről behozott olcsó termékek. A másik ilyen ok is az importhoz köthető, hiszen hazánkban a szabályozás (Salmonella mentesítés, állatjóléti kritériumok betartása) miatt a tojás előállításának költsége is magasabb, így a piaci ár is fentebb lesz. Cserébe a "Koronás Tojás" embléma biztosítja a vásárlót, hogy jó minőségű, szigorúan ellenőrzött és ezzel párhuzamosan bizonyítottan 100%-ig magyar áru, amit vásárol. Ezzel szemben az import termékekről kevesebb információval rendelkezünk.

Hazánkban a hagyományos ketreces tartást nagyjából a termelők fele használja, de egyenlőre úgy fest, hogy már ők sem sokáig tehetik, hiszen az Európai Unió kötelezi a gazdákat, hogy 2012-ig valósítsák meg az uniós feltételeket, melyekben a régi ketreces tartást fel kell számolni.

Ennek eléréséhez azonban nagyon nagy összegekre van szükség, melyre egyelőre nem lehet tudni, honnan lesz keret. Szakemberek szerint ebből az fog következni, hogy a jelzett határidőig közel egymillió tyúkot nem tudnak majd Magyarországon az uniónak is megfelelő körülmények között tartani.

Ehhez hozzátartozik, hogy jelenleg a budapesti Nagybani Piacon 25-28 forint között lehet a tojást megvásárolni. Dr. Csorbai Attilától pedig megtudtuk, hogy az M-es tojás csomagolás nélküli, termelői nettó ára 15 forint darabonként.