Rekord csapadék, szörnyű év

Agrárszektor
Az idei év agrárszempontból elég rosszul sikerült, ennek a legfőbb oka a rengeteg belvíz volt, hiszen a növények egy része tönkrement a sok csapadéktól, egy másik részét pedig nem lehetett aratni a felázott talaj miatt. Ennek a jövő évben is lesznek hatásai, hiszen a talajmunkálatokkal, illetve a vetéssel sem sikerült időben végezniük a termelőknek. Ehhez társul, hogy az őszi búza minősége várhatóan jóval gyengébb lesz a tavalyinál.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Az idei csapadék

A 2010-es gazdasági évben a belvizek jelentették a legnagyobb problémát mezőgazdasági szempontból. Mint ahogy azt az Országos Meteorológiai Szolgálattól megtudtuk, hazánkban idén rekord mennyiségű csapadék hullott, volt ahol ez elérte az 1200 mm is, de a 700 mm-t szinte mindenhol érintette. A december 6-ai kimutatás szerint átlagban közel 900 mm csapadék esett hazánkban, de az új évig erre még 30-50 mm közötti mennyiséget várnak.

Mit jelentett ez agrárszempontból?

A Magyar Agrárkamara növénytermesztéssel foglalkozó munkatársa, Dózsa Gergely lapunknak elmondta, hogy 378 ezer hektár terület van víz alatt, melyből 230 ezer hektáron folyik mezőgazdasági tevékenység. Ez komoly problémákat okozott, és fog is okozni, hiszen egyelőre nem lehet tudni, hogy az elvetett növényekből mi fog kikelni, hiszen várhatóan egy részük a felgyülemlett belvíz fagyása miatt elpusztul, egy másik része pedig megfullad a földben. Ezek a gondok a tavaszi olvadással pedig tovább nőnek.

Elmondta, hogy a másik nagyon nagy probléma pedig az volt, hogy a munkagépekkel nem lehetett rámenni a földekre, hiszen azok elsüllyedtek volna, így a talaj előkészítő munkákat sem tudták elvégezni a gazdák. Ezért a magágy készítés 95%-ban tudott megvalósulni, míg a legnagyobb probléma az őszi mélyszántással volt, hiszen annak csupán 62%-ával végeztek a gazdálkodók.

Aratás

A napraforgót és a kukoricát nem sikerült teljesen betakarítani, hiszen ma is találkozunk még olyan táblákkal, ahol állnak ezek a növények, de a cukorrépának is csak 92%-a került a tárolókba. Egyes megyéket ez különösen súlyos, hiszen Fehér megyében 88%-a, Nógrádban 85%-a, Szabolcsban 83%-a míg Veszprém megyében csak 74%-ka került magtárakba a vetett kukorica mennyiségének.

A vetés és a minőség

Ezeken a területeken a vetéssel sem tudtak haladni a gazdálkodók, az őszi káposztarepce vetésével 90%-ban. az őszi búzával és árpával 93%-ban, a rozzsal 95%-ban míg a tritikáléval 85%-ban végeztek.

Dózsa Gergely elmondta, hogy egy december 13-ai felmérés szerint a tervezett 1 millió 80 ezer hektár területből csak 1 millió 6 ezer hektáron sikerült elvetni az őszi búzát, és ennek várhatóan csak 38%-a lesz jó, 34%-a lesz közepes és 28%-a gyenge minőségű. Ezzel szemben tavaly az 1 millió 67 ezer hektár területen 57% lett jó, 30% közepes és csak 13% lett gyenge minőségű.

A repcével kicsit kedvezőbben alakultak a dolgok, hiszen a 285 ezer hektár tervezett repcéből csak 258 ezer hektáron tudott megvalósulni a vetés, ennek is várhatóan csak 44%-a lesz jó, 32%-a közepes és 24%-a gyenge, míg tavaly a bevetett 290 ezer hektáron 47% jó, 29% közepes és 24% lett gyenge minőségű.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?