Ma az országban 130-140 nagyobb, valamivel kevesebb, mint 200 közepes - 200-300 kocás - sertéstelep található az egyre kevesebb háztáji állomány mellett. A telepek felét be kell zárni az év végén, amennyiben a kormány nem változtat a hatályos szabályozáson. A telepeken főként a hígtrágya kezelése okoz gondot: az uniós előírásokat az év végéig be kell vezetni. Csakhogy a telepek felén ez az egyenként több százmilliós beruházás nem készülhet el 2011. december 31-ig - állítja Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke.

A határidőig él ugyanis az a derogáció, melyet még 2004, az uniós csatlakozás előtt kapott az ország. A trágyakezelő - környezetvédelmi előírás szerinti - beruházásokat lehetetlenség addig befejezni. Ennek két fő oka van: nincs pénz rá, mert a termelők képtelenek voltak maguk ennyi tőkét felhalmozni, másrészt a válság miatt bő egy éve a bankok sem adnak hitelt e célra.

Másrészt a kormányzat tavaly év végén - az érintett szervezetekkel, érdekképviseletekkel nem egyeztetve - változtatott a támogatott beruházások szabályozásán. Ennek értelmében azoknak a támogatást elnyert pályázóknak, akik adott határidőig nem képesek beruházásuk legalább 50 százalékát megvalósítani - azaz az ilyen arányú készültségi fokot elérni -, automatikusan le kell mondaniuk az elnyert támogatásról, sőt kizáródnak a következő évek támogatásaiból is. (Ezt megelőzhetik, ha önmaguk mondanak le a támogatásról.) Az első ilyen határidők most márciusban - áprilisban járnak le.

A pénz hiánya mellett a 2009 őszétől bekövetkezett folyamatos csapadékos időjárás, belvíz, magas talajvíz lehetetlenítette el - vis maior - a trágyakezelő művek építését.

A lényeg, hogy a telepek felét be kell zárni, ami azt is jelenti, hogy a magyar sertésállomány felének nem lesz helye. Azon telepeket, melyek nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, be kell zárni.

Ez azt jelenti, hogy a mostani bő 3 millió helyett Magyarország csupán 1,5 millió sertést képes tartani. Ez pedig azt vonja maga után, hogy 1,5 millióval kell növelni a sertésimportot, ami így elérheti akár a 3-3,5 millió darabot - vagy annak megfelelő hús behozatalát.

Sákán emellett az Agrárszektor.hu-nak elmondta azt is, hogy nyárig több tucat sertéstenyésztő vállalkozás hagyhat fel az állattartással a takarmányhiány, illetve a takarmányárak drasztikus növekedése miatt. Ma úgy néz ki, hogy néhány hónapra elegendő takarmány áll rendelkezésére, de már az sem megfizethető az állattartók számára. Hiszen ha lehet is kapni, akkor is 60-64 ezer forint egy tonna kukorica. Ez a hónapok óta csökkenő sertésárak - most 270-280 forint az élő sertés felvásárlási ár szemben a tavalyi 330-350 forinttal - miatt kigazdálkodhatatlan költségnövekedést jelentene. Azaz ez is tönkre teszi a sertéstartást, ahogy a baromfiágazatot is megtépázza.

Sákán szerint a problémákra már tavaly októberben felhívták a vidékfejlesztési tárca figyelmét, kérve összehangolt és gyors intézkedést. Például felvetették, hogy az állami tartalékolási vállalkozások, mint a Concordia Zrt., a TIG vásároljanak fel gabonát. Akkoriban még 40-45 ezer forint volt egy tonna kukorica. Kérték széles körben és könnyen elérhető nagy összegű kedvezményes agrárhitelek biztosítását, ahogy a beruházásokra vonatkozó kérdéses határidők meghosszabbítását is.