A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak egyik leginkább kitett gazdasági ágazat az agrárium. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai csaknem két évtizede végeznek olyan kísérleteket, amelyek eredményeire alapozva a klímaváltozás várható hatásait vizsgálják felfedező- és alkalmazott kutatásokban - mondta az mta.hu-nak Bedő Zoltán akadémikus, igazgató.

A Közép- és Kelet-Európában leggyakrabban tapasztalt időjárási szélsőségek az alacsony és magas hőmérséklet, valamint a csapadék hiánya, vagy túlzott bősége. Ezek következtében Európa jelentős részén lényeges, akár 20 százalékot is meghaladó terméscsökkenések várhatók a növénytermesztésben - mutatott rá a megoldandó problémákra Bedő Zoltán. A jelzett éghajlatváltozások mezőgazdasági kockázatait, a hatások kivédésének módszereit Európa egyik legnagyobb, az intézetben működő fitotronjában vizsgálják. A kutatások kiterjednek a növények stressz tűrő képességének meghatározására és az agro-ökológiai kutatásokra, például környezetbarát termesztési eljárások vizsgálatára és elterjesztésére.

Az új növényfajták termesztése döntő fontosságú a mezőgazdaságban: e fajták nemesítése Magyarország összes szántó területének körülbelül kétharmadánál jelent közvetlen hatást.

A martonvásári intézet által nemesített búzafajták között olyan fagy- és szárazságtűrő típusok vannak, amelyek képesek a legtöbb fajtánál lényegesen nagyobb terméseket elérni még azokban az években is, amikor rendkívül hidegek a telek, vagy kevés a csapadék. Az ilyen fajták folyamatos nemesítése nélkülözhetetlen az éghajlati változás okozta károk csökkentéséhez és megbízható élelmiszer-tartalékok biztosításához. Az éghajlati változások egyik következményeként egyes területeken új növényi kórokozókra, kártevőkre és gyomokra kell számítani. Ezek agresszívebbek és valószínűleg tömegesen fognak előfordulni. Mivel ez egy viszonylag új jelenség, növekszik a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség vizsgálatának jelentősége, és nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett rezisztens fajták nemesítése.

A 2007-ben megkezdett program keretében magyarországi kutatók más országok egyetemeivel és kutatóintézeteivel is kapcsolatot létesítettek. Az ötéves program utolsó állomásaként a résztvevők és további meghívott neves kutatók vitatták meg tapasztalataikat a Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítők számára című konferencián. Az előadók között olyan nemzetközi szaktekintélyek is megjelentek, mint John. R. Porter, a Koppenhágai Egyetem professzora, aki az agronómiáról, mint az élelmiszertermelés alapjáról beszélt, valamint Peter Gregory, a Skót Gabonakutató Intézetből, aki arról számolt be, hogyan alkalmazkodik Észak-Anglia és Skócia a klímaváltozás hatásaihoz a gabonatermesztésben.