Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Miközben a népesség létszáma folyamatosan növekszik és élelmiszer igénye ezzel párhuzamosan nő, a mezőgazdasági termelésre egyre kisebb terület áll rendelkezésre. A kitörési pont a hatékonyság növelése lehet. Jelenleg már Magyarországon is elérte az agráriumot az "informatikai forradalom". Amint azt Bolyki Bence a PREGA konferencia-sorozat alapítója és főszervezője megnyitó beszédében is kiemelte, az idei PREGA középpontjában az adat, az információ és a haszon áll. "Ebben az új, adatalapú rendszerben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával. A biológiai, termőhelyi és a vízgazdálkodási potenciált is ki kell használnunk. Felelősségünk az is, hogy a környezetterhelést csökkentsük, akár úgy is, hogy a termelésre nem alkalmas területeket visszaadjuk a természetnek. A keletkezett haszonnak pedig nemcsak pénzbelinek, hanem környezeti, társadalmi és erkölcsi haszonnak is kell lennie. Az agrártársadalom nem ért az informatikához, s az informatikusok nem értenek a mezőgazdasághoz, a siker záloga csakis az együttműködés lehet. Az együttműködés, melynek révén a magyar mezőgazdaság növelve a hatékonyságát, a digitalizáció nyertese lehet" - tette hozzá.
A mezőgazdaság digitalizációjával megvalósul, hogy a gazdálkodók könnyebb és gyorsabb munkavégzés mellett, a hosszútávra eltárolt adatok segítségével kiszámítható és biztosabb termelést folytassanak. A hatékonyság növelése azért is fontos, mert 2020 után várhatóan megváltozik a támogatási rendszer, melynek fókuszába a jobb minőségű, és nagyobb mennyiségű termény kerül.
A precíziós növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet számára a technikai háttér elérhető a hazai piacon, hiány egyre inkább az eszközöket biztosan kezelni képes, a szükséges informatikai alapokat értő gazdálkodókból van. A konferencia teret biztosított a precíziós gazdálkodás iránt elkötelezett termelők számára a legújabb technológiai és agrárinformatikai lehetőségek és eszközök megismerésére, valamint olyan a gyakorlatban alkalmazható tudást közvetített a látogatói számára, amit saját hatékonyságuk növelésére beépíthetnek a gazdálkodási folyamataikba.
Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, az adatok gyűjtése, az adatbázisok építése, az automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése és mindezen eszközök integrálása, a digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is a fejlődésre, a piaci alkalmazkodásra az agrárágazatban. Hozzátette: Magyarországon az agrárinformatikai, a digitális megoldásokat még csak szigetszerűen és szinte csak a termelésben alkalmazzák, mivel sokszor nincs megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára.
Dr. John Stafford, az angliai Silsoe Kutatóintézet szakembere, aki a kilencvenes évek óta foglalkozik precíziós gazdálkodással előadásában kiemelte, rengeteg adat, információ képződik a modern technikákkal. A legfőbb probléma, hogy ebből kiszűrjék mi lesz hasznos a gazdáknak. Arra kell megoldást találni, hogy ne vesszenek el az információk. Elmondta azt is, hogy a legtöbb európai ország túl lassú az információk feldolgozásában.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy a precíziós gazdálkodás kiemelkedően fontos szerephez jut az elkövetkezendő években, hiszen a jövő mezőgazdaságának alapja az új erőforrások hatékony alkalmazása, a tudásintenzív mezőgazdasági technológiák használata, az energiatakarékos termelés, valamint a folyamatos oktatás és képzés. A NAK kiemelt feladata, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a legújabb innovatív technológiákat, módszereket, illetve felhívja a figyelmüket az alkalmazásukkal járó előnyökre, vagy éppen azon hátrányokra, amiket azzal szenvednek el, ha kimaradnak a használatukból - tette hozzá.
A plenáris előadások után három szekcióban: szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési témákban folytatódott a PREGA konferencia. A fenti kérdéseket az idei évben először a konferenciát megelőző PREGA Science tudományos eseményen is megvitatták a kutató szakemberek.