Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Napjaink technológiai korszakváltása, az informatikai fejlesztések, valamint a digitalizáció lehetővé tették a precíziós gazdálkodás bevezetését, amely fontos tényező lesz a jövő agráriumában. Az új trend a Debreceni Egyetem agrártudományi képzéseiben és kutatásaiban is meghatározó szerepet játszik, éppen ezért döntött az intézmény az új képzés beindítása mellett - írja a Debreceni Egyetem weboldalán.
Közel az áttörés: ezek a gépek alapjaiban változtathatják meg a növényvédelmet
A precíziós gazdálkodás egyre nagyobb mértékben támaszkodik az automatizált eszközök alkalmazására. Egyebek mellett olyan különleges szenzorokkal felszerelt drónokat fognak alkalmazni, amelyek valós idejű mérésekkel azonnali talajtérképezésre képesek adott táblán belül, felismerve a terület heterogenitását is, így meghatározhatóvá válik a beavatkozást igénylő területek elhelyezkedése. Ezen rendszerek bevezetése adja a lehetőséget arra, hogy a drónok ne csak szenzorokat hordozzanak, hanem aktív növénytermesztési munkákat is végezhessenek, mint a permetezés
- fejtette ki Harsányi Endre.
A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese hozzátette, hogy a permetező drónok gyorsaságuk és precízségük miatt könnyen használhatók a kertészeti és szántóföldi növénytermésben is. A szakember hozzátette, hogy az új technológia alkalmazási és jogi környezete kidolgozás alatt van, az erre való felkészülésben kíván segítséget nyújtani a Debreceni Egyetem azzal, hogy a most indított kurzuson a résztvevők drónpilóta- és növényvédelmi képzésben is részesülnek. Az oktatás során nemcsak a precíziós mezőgazdasággal, hanem a precíziós növényvédőszer kijuttatással is megismerkednek a hallgatók. A Debreceni Egyetem agrárkara a precíziós mezőgazdaság valamennyi szegmensével foglalkozik, de tovább kívánja bővíteni ezen területen a képzéseit.
Leáldozóban a traktornak és a kombájnak? Új gépek hódíthatják meg a földeket
Az intézmény agrárstratégiai céljaihoz igazítva indul a MÉK-en a precíziós mezőgazdasági mérnöki BSc szak 2023-ban, valamint a precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzés, és ebbe a folyamatba illeszkedik a most indított növényvédelmi drónpilóta-képzés is
- sorolta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.
A kari vezető hozzátette: a képzés célja, hogy a tartállyal terhelt drónok biztonságos kezelése és hatékony alkalmazása mellett a hallgatók hasznos gyakorlati tudással gazdagodjanak, amellyel maximálisan kihasználhatják a terület- és költséghatékony drónnal végzett növényvédelem és növénytáplálás, stresszkezelés előnyeit. A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar a képzésen túl szakmai tanácsadással is áll a gazdálkodók rendelkezésére, amelynek keretében a termőterületre specifikusan alkalmazható hatóanyag- és technológiai ajánlásokat adnak szakembereik. Az érdeklődőknek a jelentkezéshez rendelkezniük kell érettségi bizonyítvánnyal, B-típusú jogosítvánnyal, A1-es, illetve A3-as drónpilóta-engedéllyel, továbbá egy 80 órás növényvédelmi képzéssel. Az utóbbi két feltétel teljesítéséhez szükséges képzés megszervezésében is segít a Debreceni Egyetem.
Ez az egyik legmenőbb szakma az agráriumban: kezdőként is nagyot szakíthatsz vele
A most indított speciális képzés 312 óra elméleti oktatást és 17 óra tényleges repülési gyakorlatot tartalmaz. Az elméleti órákat online tartjuk, segítve ezzel a távolabb élőket, és hogy minél többen csatlakozhassanak a képzéshez. A repüléseket pedig az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végzik majd a hallgatók DJI drónokkal
- sorolta Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.
A növényvédőszerek drónokkal való kijuttatásának jogszabálya kidolgozás alatt van, a drónok használatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is ellenőrzi. Ezért is meghatározó, hogy a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet a Nébih regisztrált képzőintézménye. A drónokat jelenleg elsősorban a gyümölcsösökben használják, azonban aki növényvédőszert akar majd drónnal kijuttatni, annak minden esetben rendelkeznie kell ezzel a jogosítvánnyal. A módszer előnye egyebek mellett, hogy nincs taposási kár. A speciális fúvókákkal felszerelt eszközzel sokkal pontosabban és minimális elhordással lehet kijuttatni a hatóanyagokat. A kamerákkal, illetve szenzorokkal ellátott drónok a termőterületek, valamint a termés feltérképezését is segíthetik.
Új agrárszak indul a Debreceni Egyetemen: ilyen nincs máshol Magyarországon
Kakuszi-Széles Adrienn szerint bár a drónok használata még nem elterjedt a hazai agráriumban, a mezőgazdaság jövőjét jelentik: a jelenlegi gazdasági helyzetben a gazdálkodók tudatosabb gazdálkodásra kényszerülnek, a növényvédőszerek és más input anyagok hatékony kijuttatása, felhasználása és hasznosulása kiemelten fontos számukra. Meghatározó lesz ezekhez kapcsolódóan az is, hogy képzett drónpilóták végezzék ezeket a növényvédelmi feladatokat.
