Idén januárban 333 darab traktor talált gazdára Magyarországon, ami 88 százalékos emelkedést jelent 2016 első hónapjához képest. A nagy nyertes az MTZ, a közkedvelt fehérorosz márkából 148 darabot értékesítettek januárban, ami közel 45 százalékos piaci részesedést jelent. Az előző év azonos időszakához képest bő 100-zal növelték eladásaikat, hiszen 2016 januárjában csupán 46 MTZ-t sikerült értékesíteni - derül ki a Datahouse statisztikáiból.

A gazdák tavaly türelmesen várták a támogatásokat, ám azok csak nem jelentek meg, így amikor nyilvánvalóvá vált, hogy traktorokra nem lehet pályázati pénzt szerezni, már nem halogatták tovább a beszerzést - világította meg a januári gépeladási rekord hátterét Dukát Sándor, az MTZ-k forgalmazásával is foglalkozó Agro-Roll 96 Kft. ügyvezető igazgatója. Bizonyos kertészeti gépek, illetve az állattartó telepek korszerűsítése révén beszerzett traktorok kivételével 2016-ban valóban alig lehetett erőgép-beszerzésre támogatást kapni.

A mezőgazdasági termelők jelentős része nem a készpénzes fizetést választotta a beszerzéskor, így a lízingcégek kaszáltak nagyot a megélénkült piacon. Továbbra is tele vannak munkával, ami nem csoda, hiszen még mindig sokakat vonzanak a forint alapú, alacsony (3-4 százalékos) kamatozású olcsó hitelek. Ezek különösen azután váltak népszerűvé, hogy tavaly kifutott a 2,5 százalékos kamatra pénzkölcsönt nyújtó Növekedési Hitelprogram (NHP). Akik még "megcsípték" annak a legvégét, azok feltehetőleg szintén 2017 elején vásároltak maguknak traktort, és ezzel javították az eladási statisztikákat.

A felpörgő piac egyik haszonélvezője kétségkívül az MTZ. Ugyanakkor nincs tipikus vásárlója a fehérorosz gépeknek - cáfol meg egy sztereotípiát Dukát Sándor, aki szerint egyéni kisgazdaságok éppúgy vásárolják a márkát egyetlen traktornak, mint a nagygazdaságok kiegészítő gépnek, pótkocsizásra, állattartó telephelyekre, rakodásra vagy vegyszer-kihordásra.

A januári toplista második helyén a John Deere végzett (35 eladással), a képzeletbeli dobogó alsó fokát pedig a New Holand szerezte meg (24). A viszonylag alacsony forgalmazási számok miatt a mezőny többi része meglehetősen sűrű: a negyedik Fendtet (22) a kertészeti pályázatokból profitáló Antonio Carraro (17), valamint a Zetor (12), a Claas (10), a Deutz-Fahr (10), a Massey Ferguson (9) és a Landini (8) követi a Top 10-ben.

A John Deere előretörése akkor sem nevezhető meglepőnek, ha tudjuk, hogy viszonylag drága márkáról van szó. Az utóbbi években ugyanakkor jelentősen kibővült a zöld-sárga amerikai traktorok kereskedelmével foglalkozó hazai cégek köre, és az sem elhanyagolható, hogy közéjük tartozik a legnagyobb agrárintegrátor, a KITE is. Alighanem előnyt jelentett a John Deere számára, hogy az OTP Csoporthoz tartozó Merkantil Banknak volt a legnagyobb hitelkerete az NHP esetében (majdnem annyi, mint az összes többi pénzintézetnek együttvéve), márpedig a bank éppúgy a milliárdos Csányi Sándor  OTP elnök-vezérigazgató érdekkörébe tartozik, mint a nádudvari KITE.

Az MTZ kétségtelen sikerét és töretlen népszerűségét leginkább az olcsó fenntarthatóságának, könnyű szerelhetőségének köszönheti. Az egész motort fel lehet újítani például 100 000 forintból. Sok idős gazdálkodó ehhez a technikához szokott hozzá a hajdani tsz-ekben, és az is előnyt jelent, hogy a nálunk gyártott munkagépek többsége tökéletesen illeszkedik ezekhez a traktorokhoz.

Az első - akkor még szovjet gyártmányú - MTZ erőgépek 1958-ban jelentek meg a magyar földeken, bár hosszú ideig csak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok juthattak hozzá. Technikai színvonalban a Minszkben előállított traktorok nem múlták felül a magyar Dutrákat, Rábákat, viszont nagyon olcsóak voltak, mert konzervért, zöldségért, gyümölcsért cserébe kaptuk őket a Szovjetuniótól. Hat évtized alatt nagyjából 130 ezer MTZ/Belarus traktort értékesítettek Magyarországon, és ebből több mint 30 ezret még ma is használnak a gazdák. Az Agro-Roll 96 Kft. a 2000-es évek eleje óta foglalkozik MTZ/Belarus erőgépek forgalmazásával.

Címlapkép: MTI Fotó / H. Szabó Sándor