Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tervek szerint május 1-jén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elindítja az országos jégkár-mérséklő rendszert, amely a talajgenerátoros módszerre épül - hangzott el a kamara sajtótájékoztatóján Dunaharasztiban. A rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozza a NAK. A technológia fontos elemét képezik a pontos előrejelzések, amelyeket a rendszer kiépítői az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) kapnak majd meg, így tudnak jelezni a gazdáknak, hogy mikor kell be-, illetve kikapcsolni a generátorokat. Így az új rendszer működéséhez kapcsolódóan az OMSZ támogatást kapott a magyar kormánytól egy új radarállomás kiépítésére a Dél-Dunántúlon.
Országosan 986 talajgenerátorból áll majd a jégkár-mérséklő rendszer, amelyből 222 darab lesz csupán automatikus, azokon a területeken, ahol nehezen megvalósítható a személyes jelenlét. A többi eszköz mind manuális, vagyis kézi működtetésű lesz, itt azonban öt hónapon keresztül május 31-től szeptember 30-ig figyelniük kell a kezelőknek, mert ha riasztás van akkor 2-3 órán belül be kell kapcsolni a generátort.
Mivel a generátorkezelők nagy része gazdálkodó, ezért fontos szempont volt, hogy ne üljenek otthon a nap 24 órájában minden egyes nap, riasztásra várva, ezért arról is kapnak tájékoztatást, ha nincs veszély. Amennyiben riasztás van, akkor azonban reggel, délután 1 órakor és este 7-kor is kapnak információt arról, hogy mire kell készülniük. Amennyiben riasztásról kapnak tájékoztatást a gazdálkodók, akkor először mindig a légtartályt kell ellenőrizniük, valamint azt, hogy fel van-e töltve a megfelelő mennyiségű levegővel. Ez azért fontos, mert amennyiben nincs megfelelő mennyiségű levegő a tartályban, akkor nincs elég nyomás, így nem jön majd optimális mennyiségű hatóanyag a kéményből, és nem lesz megfelelő az égés.
A generátor egyébként három részből áll, amelyek mind zárt kalodában vannak, addig amig nem használják őket, így az állatok sem tudják megrongálni őket. Ahhoz, hogy a szerkezet működjön, a légtartályt össze kell kötni a hatóanyag tartállyal. Amint kiegyenlítődött a nyomás, a kezelőnek egy gyufa segítségével kell begyújtania a kéményt, onnantól pedig elindult a jégkár elleni védekezés. Ha a gazdálkodó bekapcsolta a generátort, akkor a NAK visszajelzést kap róla, ha azonban valahol ez nem történt meg, akkor a kamara telefonál az üzemeltetőnek. Amint véget ér a jégeső, érkezik egy üzenet, hogy a riasztásnak vége, és az eszközt vissza lehet tenni a zárt kalodába.
Az automata generátor esetén ezzel szemben semmi dolga nincs az üzemeltetőnek. Ez ugyanis messziről, akár számítógépről, vagy okostelefonnal is elindítható. A generátor egy zárt, nem átlátszó kaloda, amely napelemmel működik, és ha nyitva marad az ajtaja, akkor jelzést kap róla az üzemeltető, van ugyanis egy nyitásérzékelő a generátoron.
