Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az ország 986 pontjáról - 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével - ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei az ötödik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent - írja közleményében a NAK.
A talajgenerátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.
A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) támogatja. A generátorokat idén az április-júniusi időszakban jellemzően főleg a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt. A nyári, szinte egész Európát sújtó történelmi mértékű aszály miatt július-augusztusban sokkal kevesebbszer, és alapvetően csak helyi jelleggel volt jégveszély, ami miatt csak kevésszer volt szükség a generátorok bekapcsolására. Szeptemberben a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, ebben a zivataros időszakban 14 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, szeptemberben nem kevesebb mint 35 009 órát mentek a generátorok.
Tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni, működése nem hordoz sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot.