Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hogyan és miként fejlesztette az utóbbi években az AgroVIR szoftverét a cég? Mit jelent pontosan az AgroVIR Global?
A vállalat felgyorsult nemzetközi terjeszkedése, illetve a tavalyi évi hannoveri Agritechnica-n gyűjtött tapasztalataink egyértelműen arra sarkalltak minket, hogy fejlesztenünk kell az AgroVIR rendszerét. Jó visszacsatolásokat kaptunk arról, hogy a szoftvereink világviszonylatban is megállják a helyüket komplexitásban, a lefedett funkciókban, és a feladatokban, amit a gazdálkodók ennek használatával meg tudnak oldani.
Jelenleg a mezőgazdaságban mindenki azokat a megoldásokat keresi, ahol automatizmusok dolgoznak, és a rendszer figyelmeztet, kommunikál, valamint irányt mutat. Az a folyamat manapság már természetesnek mondható, hogy az adatrögzítés után mindenki a számára legmegfelelőbb formában kapja vissza az információt, amelyet a rendszer feldolgoz, ezt a lépést azonban már egyre többen szeretnék kihagyni. Egyrészt mert nem kényelmes, másrészt sokszor nyűg az adatrögzítés, amellyel hibák is sokkal gyakrabban fordulhatnak elő.
A kívülről - dolgozó gépből, munkagépből, telefonról, műholdról - érkező adatokban azonban hisznek az emberek, így szükség van egy rendszerre, amely ezeket összefogja. Az AgroVIR ennek megoldására létrehozta az AgroVIR Global-t, amely amellett, hogy a hagyományos funkciókat is tartalmazza, inkább egy információs platformnak tekinthető, ahol összeérhetnek a jelen, illetve a jövő adatáramlásai, és így idővel minden becsatornázhatóvá válik. Az AgroVIR Global november közepén debütál majd a cég jelenlegi ügyfeleinél, amely a most használt AgroVIR 2 rendszer forgalmazását váltja majd fel.
A rendszernek fontos kiegészítői a különféle mobil alkalmazások, amelyek segítségével a szántóföldön keletkező információ sokkal könnyebben juthat el az adatbázisba. Az ügyfelek részéről itt is elvárás a minél kevesebb manuális munka, és habár jelenleg a rendszer még nagyon sok interakciót igényel a felhasználótól, az év végére már ennek kiküszöbölésére is meg fog érkezni a megoldás. Jelentős ugyanakkor az AgroVIR Global időjárási adatszolgáltatása is, amelyet egy nemzetközi együttműködéssel értünk el, és jelenleg ugyan még csak ízlelgetjük az ebben rejlő lehetőségeket, számos hasznos fejlesztés érkezhet majd ebből az irányból.
Több díjat, illetve kitüntetést is kapott az AgroVIR idén, mesélne ezekről egy kicsit? Mely díjak ezek pontosan, és miért kapta őket a cég?
A XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében a "Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért 2018" pályázatok közül a harmadik díjat sikerült elérnünk a technika-technológia kategóriában a bemutatkozó Global rendszerünkkel. Ezen kívül ebben az évben az Érték és Minőség Nagydíj Pályázaton is eredményesen szerepeltünk, ahol az "Érték és Minőség Nagydíj" kitüntető cím mellett a "Digitalizációért Nívódíjjal" jutalmazták az AgroVIR 2 szoftverünket.
Mely területeken szeretne a jövőben látványos fejlődést elérni a cég? Mi lesz a következő mérföldkő az AgroVIR rendszerének fejlesztésében?
Számtalan visszajelzés érkezik hozzánk a felhasználóktól, amelyek nem csak kényelmi funkciókkal kapcsolatosak, így rengeteg kreatív ötlet valósult meg az AgroVIR szoftverével kapcsolatban az utóbbi években. A gazdák részéről a legmarkánsabb irány az automatizációra való igény, valamint a manuális adatrögzítés minimálisra szorítása, amihez nagyon fontos lépés a gépi információk hasznosítása. Sokan, sokféleképpen álltak már ennek neki, átütő sikert azonban még egy cég sem ért el.
A másik, a gazdákban szintén egyre gyakrabban felmerülő igény, az elemzések modernizálása és az adatminőség javítása. A döntésekhez csak a szakmailag helyén lévő, tiszta adat használható fel, a rossz, nem helyes adatokat pedig ki kell szűrni, így egyértelmű, hogy az információkra már a keletkezésekor figyelni kell. Ez egy olyan szerteágazó ágazatban, mint a mezőgazdaság nem egyszerű feladat, a sok adat miatt ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az összefüggéseket értelmezhető formában adjuk vissza a gazdálkodóknak.
A precíziós eszközök, illetve a digitalizáció egyre nagyobb teret hódítanak Magyarországon is. Mik az AgroVIR tapasztalatai, mennyire nyitottak az új technológiákra a gazdák?
Magyarországon számos szakember, szolgáltató és intézmény kutatja, valamint fejleszti a legújabb precíziós technológiákat, és igyekeznek ezeket eljuttatni a felhasználók felé, a gazdálkodók ugyanis nagyon nyitottak és fogékonyak az új eszközökre. Az AgroVIR szoftverét azonban máshogy kell elképzelni, mint azokat az eszközöket, amelyeket a beszerzésük után azonnal használatba lehet állítani. A mi rendszerünknél ugyanis az is több évet vesz igénybe, amíg maga a szándék megfogalmazódik egy vállalatnál, hogy használni szeretné, majd általában egy-két év mire egy cég megtanulja alkalmazni, és meghozza a management és a tulajdonos számára a várva várt eredményt. A precíziós technológiák terjedése az AgroVIR számára abban nyújt hatalmas segítséget, hogy a gazdálkodók ma már tábla szinten gondolkodnak, pedig tíz évvel ezelőtt ez még nem volt fontos mindenkinek.
A digitalizáció szélsebesen terjed az egész világon, és az utóbbi években a mezőgazdaságban is látványosan felgyorsult a térhódítása. Mi mondható el a magyar piacról a technika ilyen mértékű fejlődésével kapcsolatban, sok még a kiaknázatlan terület?
Innovatív a légkör, de egy szoftverrel sokkal nehezebb dolga van egy cégnek a mezőgazdaságban, mint egy kézzel fogható eszközzel: a gazdák érzik az őket érintő hiányosságokat, és tisztában vannak azokkal az előnyökkel, amelyeket például az AgroVIR rendszere nyújthat nekik, mégis lassabban nyitnak ebbe az irányba. A digitalizáció mindenhol jelen van a világon, nem a mezőgazdaság azonban az az ágazat, amely ebben élenjáró.