Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mezőgazdaságot csak úgy lehet erős alapokra helyezni, ha a tudást és a technológiát folyamatosan fejlesztik. Hazánk jó irányba halad efelé, és úgy tűnik, hogy a fiatalabb generációk számára is egyre vonzóbb az agrárium, persze nem véletlenül. A régi idők elmúltak, ma egy gazda már nem kaszál fél napon keresztül a földeken, hanem a legmodernebb gépeket vezeti, kezeli. De mi kell ahhoz, hogy valaki ezzel foglalkozhasson? Mennyire nyitottak a termelők? Miért lenne fontos, hogy még jobban elterjedjen a különböző ágazatokban? Mi köze lehet a valóságshow-nak a mezőgazdasághoz? Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének agrárdigitalizációs szakemberének segítségével ezeknek, és sok minden másnak is utánajárt az Agrárszektor.
Óriási változás jön a magyar földeken: nincs mese, erre jobb, ha mindenki felkészül
E nélkül nincs jövője az agráriumnak
- mondta Dr. Milics Gábor.
A szakember hozzátette, hogy a magyar gazdálkodók körében lényegében már mindegyik ágazatban lehet látni jó gyakorlatokat a digitalizációra. A modernizációnak folyamatosnak kell lennie, hiszen a versenyképességet csak így lehet megőrizni, és csak így lehet folyamatosan megfelelni a folyton változó korparancsoknak.
Ebbe most megéri belevágni: nagyot nyerhet az a magyar gazda, aki ezt meglépi
Mi a helyzet a gazdákkal?
A statisztikai adatok sok mindent eltakarnak, ezért nehéz számszerűsíteni, de ki lehet jelenteni azt, hogy a fiatal gazdálkodók és a fiatalosan gondolkodó idősebbek egyaránt nyitottak a modernizációra. A kényelmi funkciókon túl a bonyolultabb eszközök kezelése és megoldások elsajátítása se lehetetlen küldetés, de kétségtelen, hogy sok kihívást rejt a digitalizációra történő átállás.
Rendkívül népszerű ez a támogatás: rengeteg magyar pályázott a milliárdokra
Hol tart ma a precíziós gazdálkodás Magyarországon?
Ebben az esetben nem igazán lehet általánosítani, hiszen nagyon változatos képet mutat a hazai agrárdigitalizációs, precíziós gazdálkodási helyzet. Vannak olyan gazdaságok, ahol a digitális megoldások alkalmazása semmilyen szinten nem jelenik meg, de vannak olyanok is, amelyek európai keretek között is megállják a helyüket.
Fiatalok és a modernkori mezőgazdaság
A Növénytermesztési-tudományok Intézetének agrárdigitalizációs szakembere lapunknak elmondta, hogy a "fiatalok" több csoportba sorolhatók: mivel a digitális eszközök használatához ők már egyszerűbben szoktak hozzá - esetleg a legfiatalabb korosztály már mindennaposan használja a digitális megoldásokat -, a modern eszközök használata nekik nem akkora akadály. Persze az eddig nagyrészt mechanikus megoldásokon alapuló mezőgazdasági gépek átalakulása nagy kihívás, hiszen rengeteg elektronikai eszközzel kell megismerkedni, és a hibakeresés kellően nagy kihívás, de ha az eszközök hibátlanul működnek, akkor a munka nagyságrenddel kényelmesebb, ráadásul úgy, hogy folyamatos visszajelzés érkezik az elvégzett munka minőségéről is. Érdemes azonban egy fontos dolgot kiemelni: a "fiatalok" nem feltétlenül értelmezhető az agráriumban, rengeteg olyan korban idősebb gazdálkodó van, aki felfogásában bőven a fiatalok közé tartozik.
Itt a mesterterv: milliárdokat kaphatnak a fiatal magyar gazdák 2023-tól
A vasvillás, gumicsizmás paraszt
A modernkori agrárium igen nagy szaktudást és tapasztalatot igényel, ám mindezek ellenére még mindig hallhatjuk, hogy a mezőgazdasági munka egyenlő a gumicsizmával, kapálással, trágyázással és a vasvillával.
- vélekedett Dr. Milics Gábor.
Szorításban a magyar agrárium: csak így mászhatnak ki a gödörből a gazdák
Nem árt a folyamatos tanulás sem
A szakembertől megtudtuk, hogy ha csak egy-egy gép kezelőjeként szeretne valaki megélni ma - és a modern gépek kezelőire óriási szükség van most az agráriumban -, akkor egy szakirányú középiskolai végzettség is elegendő. Persze, nem árt, ha van arra igénye a gépkezelőnek, hogy folyamatosan tovább képezze magát, hiszen a gépekben található monitorok, folyamatosan fejlődnek, így a gépkezelőknek is rendszeresen újra kell tanulniuk egy-egy gép használatát. Viszont, ha nemcsak a gépkezelői szinten, hanem a gazdaságot teljesen átlátó vezetőként is értelmezzük a felhasználót, akkor az egyik legösszetettebb feladatokat kell ma a gazdáknak megoldaniuk:
