Az agrárdigitalizáció a következő évtized legnagyobb lehetőségét jelentheti az ágazatnak, amely a termelés hatékonyságát, jövedelmezőségét és versenyképességét emelni, a környezetterhelést és termelési kockázatokat pedig várhatóan csökkenteni fogja. A Mezőgazdaság 5.0 fázisban már "Együttműködő rendszerek"-kel dolgozhatnak a gazdák, ahol a robotok és a mesterséges intelligencia is komoly szerephez jut, hangzott el a K&H-ban rendezett Agrár Klubon.
Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A technológia robbanásszerű fejlődése mindig jelentősen átalakítja a mezőgazdasági termelést is. Míg az 1800-as évek végén a "munkaintenzív" termelés volt jellemző alacsony produktivitással, addig mára eljutottunk a "smart farming" rendszerig.
Jelenleg a Mezőgazdaság 4.0 fázisban vagyunk. A termelőeszközökben már szinte szabványként jelennek meg az okos technológiák, a felhőszolgáltatásoknak köszönhetően elérhetővé vált a nagy mennyiségű adatok feldolgozása, a rendelkezésre álló értékes információk pedig lehetővé teszik a termelési folyamatok optimalizálását
- mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. Hozzátette, hogy a következő lépés, az "együttműködő rendszerek"-kel fémjelzett Mezőgazdaság 5.0 az lesz, amikor már integráltan megjelenik a robotika és a mesterséges intelligencia is a mezőgazdasági termelésben.
Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!
Matus László, az Agrárminisztérium digitalizációs referense előadásában arról beszélt, hogy a digitalizáció nagymértékben enyhítheti az ágazatot érintő problémákat. Elmondása szerint a Föld növekvő népessége és a csökkenő termőterületek miatt hatékonyabbá kell tenni a termelést. A klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásra fejleszteni kell az öntözést, valamint szembe kell nézni a munkaerőhiánnyal és az ágazatban egyre aktuálisabbá váló generációváltással.
A gazdák 43%-a 54 év feletti, miközben a 37 év alattiak aránya ennek a fele, mindössze 21,6%
- tájékoztatott Matus László.
Mindezek miatt az agrárdigitalizáció a következő évtized legnagyobb lehetősége a mezőgazdaság számára, ugyanis a gazdálkodók rendelkezésére álló adatok és információk felhasználásával végzett termelés jelentősen mérsékelheti a környezeti kockázatokat és a környezetterhelést, a hatékonyság növelése mellett. Ezek a digitális fejlesztésekből származó előnyök azonban többnyire még kihasználatlanok. Hazai szinten például a jelenleg rendelkezésre álló élelmiszertermelési kapacitások messze nincsenek kihasználva, holott a folyamatok hatékonyabb szervezésével, a feldolgozottság növelésével, a hazai és külföldi fogyasztói igények jobb kiszolgálásával és a fizetőképes keresletre való célirányos reagálással a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál akár 60%-kal nagyobb termelési potenciál van.
EZ IS ÉRDEKELHET
A Mezőgazdaság 5.0 kapcsán Matus László arról is beszélt, hogy a Digitális Jólét Program (DJP) keretében már elkészült Magyarország Digitális Agrárstratégiája (DAS) is, amely a következő 3 évre fogalmazta meg az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket, annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság minél felkészültebben tudjon reagálni az egyre gyorsuló és elkerülhetetlen digitális átalakulás támasztotta kihívásokra.
A DAS-ban leírt célok így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával bekövetkezzen az élelmiszergazdaság jövedelmezőségének növekedése a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett. Mindezek által az ágazat nemzetközi szinten is hatékonyabb és versenyképesebb lehet a jövőben
- emelte ki Matus.