Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mostanra eljutottunk oda, hogy a drónok egyre megszokottabbak és elfogadottabbak lesznek az élet minden területén, legyen szó rendezvényfotózásról, filmkészítésről, ipari felmérésekről, vagy éppen a mezőgazdaságról. Bár ez utóbbi területen a drónok számára még van növekedési potenciál, az kétségbevonhatatlan, hogy egyre többen, egyre többféle feladatra alkalmazzák ezeket a pilóta nélküli légijárműveket - olvasható a feol.hu oldalán. Arról, hogy hogyan is tudják segíteni az ágazatot ezek a gépek, a zichyújfalui Double Ring Wings társalapítója, Magyarország első női drónpilóta-oktatója, Szaniszló Mónika beszélt.
A szakember szerint fontos minél előbb eltörölni azt a félelmet, hogy a drónok miatt eltűnnének a korábban a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák, mivel már Magyarország is akkora termőföldterülettel rendelkezik, hogy a csak pilóta nélküli légijárművekkel történő permetezés soha nem lenne gazdaságos. Szaniszló Mónika szerint ebben a helyzetben a precíziós gazdálkodás a kulcsszó, és a gazdáknak valószínűleg nagyot dobban a szíve, ha megtudják, hogy ezzel a technológiával mindennemű taposási kár nélkül lehet permetezni. De nem csak a vegyszerkijuttatásban lesz szerepe a drónoknak: a segítségükkel konkrétan meg lehet majd határozni, hogy az egyes növénykultúrának pontosan hol van szüksége megerősítésre, és célirányosan tudjuk kiküldeni a permetező drónt. Ezt hívják monitoring-felmérésnek, melynek segítségével kevesebb vegyszerre lesz szüksége a gazdáknak.
Jelenleg azonban drónnal történő permetezés, vegyszer vagy növényvédő szer kijuttatása tilos. A Nemzeti Agrárkamara 2022 júniusának elején adott ki erről állásfoglalást, akkor három akadálya volt ennek a tevékenységnek. Egyrészt nem léteztek még olyan képzőszervezetek, akik akkreditáltak lettek volna a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalnál mezőgazdasági drónpilóta képzésre. Másrészt nem létezett még típusminősítéssel rendelkező permetező drón. Harmadszor pedig nem volt még olyan növényvédő szer, ami alkalmas lett volna egy ilyen tevékenységre
- nyilatkozta Szaniszló Mónika.
Mostanra már javult a helyzet, június végétől ugyanis megjelentek az első akkreditációval rendelkező képzőszervek, melyek között az országban negyedikként a Fejér megyei csapat is ott van. Ez talán nem is meglepő, hiszen évek óta jelen vannak a pilótaképzésben, mindemellett a társadalmi edukációban is kiveszik részüket, csakúgy, mint kollégáik. A másik két tényezőre azonban továbbra is várni kell még: a növényvédő szerek engedélyezése még folyamatban van, a drónok típusminősítései viszont már elkezdődtek. Csakúgy, mint az oktatás, habár permetezni még ott sem szabad.
A vegyszert éppen ezért még vízzel helyettesítik a gyakorlati képzés során. De vajon miben különbözik ez a képzési forma a hétköznapi drónpilótaképzéstől? Szaniszló Mónika szerint abban, hogy ez egy jóval komplexebb képzés, hiszen a gépek kezelése mellett hangsúlyos a növényvédelem is. Mint mondta, a programkövetelmény előírja nekik, hogy 106 elméleti órát tartsanak meg, melyek érintik a térinformatikát, az agrometeorológiát, valamint növényvédelmi alapismereteket is. Emellett kötelező minden növendéknek minimum 17 repült órát elsajátítania egy agrárdrónnal a képzés végére. A minimális létszámot 12 főben határozták meg.
Összehasonlításként egy alapképzés nálunk 15 óra elméletből és 15 óra gyakorlatból áll. Ha vetünk egy pillantást a korosztályokra, érdekes képet kaphatunk. Egy-két évvel ezelőtt úgy gondoltam, ezt a technológiát főként a fiatalok fogják alkalmazni, ám az idősebb gazdák között is akad olyan, aki látja a gépekben rejlő potenciált, és emiatt saját maga szeretné megtanulni használatukat. Ráadásul a különböző állami pályázatok abban is segítik őket, hogy például megvásárolhassák ezeket a speciális drónokat
- magyarázta Szaniszló Mónika.
Vitathatatlan, hogy a drónok népszerűsége évről évről rohamos tempóban emelkedik. Adódik tehát a kérdés, hogy miként lehet kontrollálni ennyi eszközt a légtérben? Ezzel kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a mezőgazdasági permetezésnek van egy hatalmas könnyebbsége azzal, hogy nem lakott területen történik. Ebből kifolyólag eseti légtérengedélyre nincs szüksége a pilótának, elegendő egy mobilalkalmazás használata. Ebben az applikációban mindenki látja, hogy mely légterek vannak épp használatban, hol dolgoznak a pilóták. Szaniszló Mónika úgy véli, ha minden a tervek szerint halad, akkor a következő mezőgazdasági év kezdetére megtörténhet az első pilóták kiképzése, és remélhetőleg a növényvédő szerek kijuttatásának engedélyezése is, így 2023-ban már akár Fejér megye termőföldjein is előfordulhatnak a mezőgazdasági gépek körül ólálkodó eszközök.