Az előző években a precíziós átállást elősegítő pályázatnak köszönhetően nagyon felpörgött a mezőgazdasági gépek piaca, a magyar gazdák és vállalkozások komoly beszerzéseket hajtottak végre, ám mostanra visszaesett a gépforgalom. Miért vesznek a magyar gazdák kevesebb gépet? Mi várható a beszerzések terén a következő időszakban?

Ez egy normális piaci viselkedés, amikor egy nagyon intenzív támogatási program véget ér, hiszen jó néhányan kicsit előrébb hozták a tervezett beruházásaikat, és ez után maradt egy kis űr. Viszont az idei évben azért jó néhány olyan negatív körülmény is összejött, ami tovább erősítette ezt a fajta hatást. A tavalyi nagyon súlyos aszállyal indult ez, ami elsősorban a keleti országrészt érintette. A becslések nagyságrendileg 1000 milliárd forintnyi pénzmennyiség kieséséről szólnak, tehát ennyivel kevesebb pénz állt a rendelkezésükre idén, ami jelentősen befolyásolta a beruházási kedvet is. Emellett az idei év elejétől kezdve a terményárak jelentősen csökkentek az előző időszakhoz képest. Ez bizonyos termékeknél 40-50%-os visszaesést is jelentett az egy évvel ezelőtti árszintekhez képest. A visszaesés elsősorban a szántóföldi növényeket érintette, a búzát, az árpát, a repcét, a napraforgót és a kukoricát, de az állattenyésztés oldalán is tapasztalható volt egy hasonló negatív trend: például a mostani tejárak lényegesen alacsonyabbak az egy évvel ezelőttiekhez képest. Ez megint csak azt eredményezte, hogy kevesebb haszon keletkezett a gazdálkodóknál. A következő ilyen negatív hatást az inflációs sokk okozta magasabb kamatok jelentik, illetve jelentették.

Ilyen kamatszint mellett nagyon sokan elgondolkodtak azon, hogy egyáltalán költekezzenek-e, vagy felvegyenek-e bármilyen fajta hitelt, és ilyen kamatszintek mellett rövid vagy középtávon hitelbe verjék-e magukat. Tehát sajnos ezek a negatív hatások egyenként is elég erősen rányomták volna a bélyegüket a gépforgalmazásra, együttesen pedig főleg. Ennek eredménye ez a fajta igen erős visszaesés, aminek szerintem egyébként még közel sem vagyunk a végén.

Az Agrotec Magyarország Kft. a New Holland márka hivatalos hazai importőre. Melyek a márka legnépszerűbb modelljei? Milyen traktorokat, mezőgazdasági gépeket keresnek a magyar gazdálkodók?

A New Hollandnak elég széles a termékpalettája a mezőgazdasági gépgyártás területén. Traktor oldalon nagyon sok modell áll rendelkezésre: ahova erőgép kell, oda minden szinten, minden teljesítménykategóriában van valamilyen ajánlata a gyártónak. Nálunk itt a 100 és a 250 lóerő közötti teljesítmény kategóriában a legnépszerűbbek a gépek.

A műszaki tartalom szempontjából nézve pedig azt kell kiemelni, hogy az utóbbi időben a piaci igények a magas fölszereltségű tartalom felé mozdultak el, tehát csakis a fokozatmentes sebességváltóban gondolkoznak a gazdák, és ha van rá módjuk, akkor az elérhető maximális komfortszintet választják. Tehát nem csak a teljesítmény, a kapacitás, hanem úgymond a kényelem és a könnyebb kezelhetőség is előtérbe került.

De hát azért a traktor mellett nekünk vannak még népszerű termékeink, például a betakarítógépek frontján. A kombájnoknál az ikerrotoros legnagyobb teljesítményű modelljeink nagyon nagy népszerűségnek örvendenek, és évről évre nő a részesedésük a piacon. Ezt a két vonalat emelném ki.

A vállalat használt mezőgépek forgalmazásával is foglalkozik. Mennyire népszerű most ez a szolgáltatás? Befolyásolta-e a használt gépek piacát a fentebb már említett digitális átállást elősegítő pályázat? Ha igen, milyen irányban?

Aki használt gépet tervez vásárolni, vagy vásárolt mostanában, az is ugyanezen piaci körülmények között kénytelen dolgozni. Tehát őket is ugyanúgy érintik a fentebb már felsorolt negatív hatások, és igen erőteljesen érezzük is a piacon a használt gépek iránti kereslet visszaesését. Talán nem olyan nagy mértékű ez a visszaesés, mint az új gépeknél, de jelentős különbség látszik az előző évekhez képest. Ez főleg olyan tekintetben feltűnő, hogy amikor véget ér egy támogatási időszak, és úgymond a normál piaci körülmények közé kerülünk vissza, akkor mindig kicsit meg szokott nőni a használt gépeknek az ázsiója, és a gazdák kevesebb új gépet vásárolnak. Most viszont annyira sokkolóak ezek a negatív hatások, hogy a használtgép-piacot is jelentősen visszavetik, és főleg a magasabb értékű vagy árú gépeket érinti ez leginkább.

Az utóbbi években a precíziós megoldások rendkívül fontosak lettek a mezőgazdaságban. Ezen a téren milyen szolgáltatásokkal rendelkezik a vállalat? Milyen fejlesztéseket terveznek a következő időszakban?

Próbálunk folyamatosan haladni a korral és elérni, hogy az új technikai vívmányok hozzánk is bekerüljenek, és ezt továbbítani tudjuk a magyar gazdálkodóknak. Úgy gondolom, a precíziós gazdálkodás területén szinte minden megtalálható nálunk, kezdve a talajmintavételtől a zónázáson át, ami fontos egyrészt a hozzá térképeknek a feldolgozásához, illetve utána a differenciált kijuttatási tervek megalkotásához, vagyis biztosítani tudjuk ezeket a fajta digitális adatfeldolgozásokat. Műszaki oldalról nézve távfelügyeleti rendszert működtetünk, tehát a gépeket a telematika rendszerükön keresztül folyamatosan, napi 24 órában tudjuk követni, és ezen keresztül tudunk tanácsokat adni azoknak, akik erre előfizetnek nálunk, de például talajszkenner szolgáltatásunk is van már. A napokban kezdtük a jövőre megvalósuló infrastrukturális fejlesztési programoknak a kidolgozását, amelynek keretében például az RTK-s korrekciós hálózatunkat fogjuk megújítani, és ennek az ütemezését, költségvetését döntöttük el például.

Szerintem az, ahonnan ezt az egészet el kell kezdeni, az maga az oktatás. Vagyis szeretnénk minél komolyabb hangsúlyt fektetni a felhasználók megfelelő edukálására, akár középfokú oktatás szintjén, akár felsőoktatás szintjén. Ezen a téren már vannak különböző együttműködéseink az oktatási intézményekkel. Ez egy nagyon fontos terület, mert hiába fejlesztjük a technológiákat, vagy a gyártók a különböző fajta megoldásokat, ha nincs meg a megfelelő háttér, azok, akik ezeket működtetni tudják.

Egy gazdaságban bevezetni a precíziós módszereket pénz- és időigényes feladat, amely komoly tervezést igényel. Melyek azok a precíziós eszközök, megoldások, amelyeket egy gazdaságnak érdemes minél előbb beszereznie és munkába állítania? Melyek azok a beszerzések, amelyekkel lehet várni?

Ezek valóban pénz- és időigényes dolgok, de én egy kicsit talán más oldalról közelíteném meg a kérdést. Amikor valaki nulláról kezd, akkor mi szeretünk vele az elején leülni és beszélgetni, hogy megismerjük az ő körülményeit és céljait. Aztán ehhez próbálunk meg valamiféle programot letenni egy tanácsadás keretében. A cél az, hogy az általunk nyújtott szolgáltatással vagy termékkel a felhasználó akár rövid távon, vagy akár hosszú távon is sikereket tudjon elérni, és minőségbeli ugrást érjen el a termelésében. Nem mindenki számára ugyanaz tehát a kezdő termékcsomag vagy szolgáltatás. Az ügyfél körülményei is fontosak: nem mindegy, hogy milyen személyzettel és milyen tárgyi tudással, milyen ismeretekkel van ellátva, mert ezek nélkül a precíziós eszközök és megoldások gyakorlatilag nem érnek semmit, kidobott pénzzé válnak.

A 2022-es évi történelmi aszály sokakat rádöbbentett, hogy az ország bizonyos területein az eredményes szántóföldi növénytermesztéshez szükség van öntözésre is. Hogyan látják, a tavaly tapasztaltak hatására nőtt az öntözésfejlesztés iránt az érdeklődés?

Az utóbbi időszakban az időjárási kitettség mindenkinél nagy kérdés. Nálunk is van öntözéses üzletág, tehát aktívan foglalkozunk öltözésépítéssel is. Furcsa módon még nem érezhető ennyire közvetlen vagy direkt módon az öntözés utáni igény a gazdák részéről. Erre évek óta vannak külön támogatási lehetőségek, és bár most október elsejével éppen lezárult az előző ciklus, van olyan információnk, hogy a lehetőség jövőre ismételten nyitva áll majd a gazdálkodók számára. Ugyanakkor ez az a terület, ami kezdéskor elég jelentős beruházási összeget igényel. Tehát itt nagyon erőteljes hatása van annak, hogy van-e támogatási program, vagy nincs. Ha nincs, akkor a gazdálkodók töredéke vág bele ebbe a fajta fejlesztésbe, mert nagyon magas a beruházás költsége, ami az utóbbi években sajnos jelentősen meg is nőtt. Viszont egy-egy ilyen támogatási igénylést végigcsinálni elég nagy kitartást igényel: hosszú időbe telik ezeknek a pályázati programoknak a precíz elkészítése, beadása. Utána pedig ki kell várni az elbírálást, és ha az pozitív, akkor lehet nekiállni ennek a fajta kivitelezésnek, ami a leginkább egy építési beruházáshoz hasonlítható. Mi egyébként mindenkit próbálunk egyébként arra ösztönözni, hogy ha olyan területen gazdálkodik, ahol a vízkivételi lehetőség adott, akkor, ha nem is egyszerre, de lépésekben, több ütembe próbáljon meg belépni, hiszen a tavalyi év igazolta, hogy a termelés biztonságában milyen sokat jelent, ha valaki öntözött területtel rendelkezik. Ez a jelenlegi szélsőséges időjárási körülmények között egy nagyon gyorsan megtérülő beruházás tud lenni.

Sajnos azért azt is hozzá kell tennem, hogy hiába voltak ezek a támogatási programok, az öntözésfejlesztés üteme még mindig nem éri el azt a sebességet, ami a már régi, meglévő öltözőtelepek normális amortizációjának a pótlására elegendő lenne. Tehát nem az van, hogy növeljük az öntözött területeket, hanem annak örülünk, hogy azon a szinten tudjuk tartani ezeknek a területeknek a mértékét, ahol azok öt-tíz évvel ezelőtt voltak. Sokkal dinamikusabban kellene az ilyen jellegű fejlesztésben gondolkodni, mind termelői oldalon, mind pedig a kormányzati szinten, hogy ebben lényeges előrelépés történjen.

Az agráriumot gyakran éri az a kritika, hogy a mezőgazdasági gépek intenzív használata tönkreteszi a termőtalajokat. Mit gondol, mennyire jogos ez a kritika? Hogy látja, kell-e, és lehet-e ezen változtatni?

Ami itt a talajokkal történt, azt nyilvánvalóan nem az elmúlt öt vagy tíz évben rontottuk el, illetve nem ekkor kezdődött el a talajoknak a tönkretétele. Mindannyiunknak az kell legyen a célja, hogy egyfajta fenntartható gazdálkodást tűzzünk ki. A termőföld nem úgy pótolható, mint egy traktor, vagy bármilyen más infrastruktúra: ha ezt tönkretesszük, akkor utána csak nagyon nehezen lehet visszahozni abba a termelési potenciálba, mint amiben előtte benne volt, de a folyamat akár visszafordíthatatlanná is válhat.

Ami a talajművelést illeti, most sok új irányzat van, sokan térnek át no-till, vagy minimum till művelési módba, esetleg a sávos művelésbe. Ez egy következő szint, és szerintem fontos lenne, hogy mindenki őszintén és nyitottan beszéljen ezekkel a gazdákkal, hallgassa meg a tapasztalataikat, kérje ki a véleményüket. Ezek a gazdák nagyon nyitottak, és nagyon szívesen beszélnek az ismereteikről, a tapasztalataikról, és nemcsak a módszerek előnyeit, de a hátrányait is elmondják. Ez pedig fontos, hiszen a körülményeink változnak, a vízháztartás, a felhasznált inputanyagok, a vetőmagok és a hibridek, mind-mind más, mint ami volt 20-30 évvel ezelőtt. Ezeket nyilvánvalóan másképp is kell használni, másképp is kell művelni a területet, más technológiákkal kell ezeket megvalósítani. Tehát nem mindegy, hogy a talajművelésre mennyit fordítunk, hiszen a terményárak adottak, azokat nagyon kevéssé tudjuk befolyásolni, és a kettő között nekünk kell úgy egyensúlyozni, hogy legyen értelme ennek a fajta termelésnek, és legyen hasznuk, mert haszon nélkül nincs sok értelme az egésznek.

A mezőgazdaság folyamatosan változik, átalakul. Mit gondol, milyen új fejlesztésekre van szükség a mezőgazdasági gépek terén? Ezek közül melyek valósulhatnak meg a leghamarabb?

A gépgyártók folyamatosan azon dolgoznak, hogy valami újat hozzanak létre, elsősorban olyan szempontból, hogy a munkákat megkönnyítsék, és hogy minél nagyobb kapacitású gépet hozzanak létre. Ez a fajta erőkoncentrálódás vagy kapacitásnövekedés nem fog megállni. Azt lehet látni, hogy évről évre nagyobb traktorok, nagyobb kombájnok, szélesebb munkaeszközök jönnek ki, összetettebb munkaeszközök, amelyek egy menetben több műveletet el tudnak végezni.

A cél, hogy a gazdák minél kevesebb emberrel el tudják végezni azokat a feladatokat, amik szükségesek, vagy pedig sokkal rövidebb idő alatt hajtsák végre ezeket a fajta műveleteket, mint 1-2-3 évvel ezelőtt. Az aratásnál és vetésnél is kiemelkedően fontos, hogy a megfelelő időpontban és körülmények között legyenek végrehajtva. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gyártók egyre nagyobb kapacitású gépeket fejlesszenek ki, és hogy ezeket minél jobban ki tudják használni.

Itt a fejlesztéseknek elég jelentős része abba az irányba megy, hogy még ha nem is annyira képzett kezelő ül a gépnél, akkor is minél jobban ki tudja használni annak lehetőségeit. A gép vagy maga ajánlja fel a kezelőnek a megfelelő beállítási lehetőségeket, vagy már automatikusan el is végezze ezeket menet közben. Komoly fejlesztések zajlanak az autonóm gépek irányában is, bár attól azért még messze állunk, hogy ez a mindennapok része legyen. Szerintem ezek a technológiák hamar meg fognak jelenni a mezőgazdaságban, hiszen a szántóföldön az üzemeltetési biztonság más dimenziót igényel, mint mondjuk a közúti közlekedésben vagy a szállítás területén. Vannak is már ilyen jellegű tesztek a gyakorlatban, még Magyarországon is. Nemsokára el fog jönni az az időszak, amikor egy táblán egyszerre 3-4 gép fog dolgozni, és összesen egy kezelő fogja felügyelni őket.

A november végén megrendezésre kerülő Agrárszektor Konferencián a precíziós gazdálkodásról és digitalizációról szóló szekcióban egy kerekasztal-beszélgetésben fog részt venni. Miért fontos Önnek az ezen való részvétel?

Évek óta járok el az Önök rendezvényére. Úgy gondolom, hogy a szakma krémje jelenik ott meg. Tehát ez egy nagyon jó alkalom, hogy a szakmán belül találkozzunk a kollégákkal, beszélgessünk egymással, megosszuk a gondolatainkat, illetve a hozzánk kapcsolódó külső partnereknek is tudunk adni egy kis betekintést ebbe az iparágba.

Így ők is kapnak egy olyan hiteles kis információs csomagot arról, hogy mi hogyan gondolkodunk bizonyos témákról, mik a trendek a világban, merre halad a gazdaság, és ha van arra módunk, akkor a saját elképzelésünket is be tudjuk mutatni, hogy mi mit tartanánk jónak. Az Agrárminisztérium szakmai vezetésével is meg tudjuk osztani ezeket a fajta gondolatokat, hiszen ők is látják, hogy ez egy fontos dolog, nagy létszámmal részt vesznek ezen a rendezvényen. A szakma számára maximálisan fontosnak tartom, hogy aki ebben valamit tenni akar, vagy tervei vannak, az jöjjön el ide.

Hogyan értékeli az elmúlt 2022-23-as időszakot? Mit gondol, mi várható a mezőgazdasági gépek piacán 2024-ben?

Nagyon izgalmas időszak volt ez, sok mindent megértünk ez alatt a két év alatt. A 2022-es egy olyan év volt, amilyen a mezőgazdasági gépforgalmazók piacán még nem nagyon fordult elő: hatalmas értékesítési volument ért el mindenki, aki ebben az iparágban dolgozik. Ennek most jön az ellenoldala is, amibe most sajnos belekerülünk, tehát elindult lejtmenet. Szerintem még nem vagyunk az alján, tehát én úgy prognosztizálom, hogy 2024 első féléve lesz a mélypont, mert az első kérdésében kifejtett negatív hatások áthúzódnak a jövő évre.

Ennek a helyzetnek a megváltozása, esetleges javulása a mezőgazdasági géppiacnak az előremozdulását vagy élénkülését eredményezheti, és hogyha a kamatok is lejjebb mennek, az szintén segíthet. Most a KAVOSZ oldaláról itt van ez az 5%-os dolog, de a támogatási programban ennek sajnos nagy hasznát nem tudták venni a gazdálkodók, hiszen a de minimis szabályok miatt a kettőt nem lehetett kombinálni.

A legfontosabb az az, hogy a gazdálkodóknál keletkezzen eredmény, keletkezzen egy olyan bevétel, amiből ők normálisan meg tudnak élni és tudnak vele előre tervezni. És ne az legyen, hogy egyik bizonytalanságból a másikba esnek, mert ez nekünk, gépforgalmazóknak, is jobb, hiszen akkor mi is sokkal jobban fogunk tudni tervezni, rugalmasabban tudjuk a különböző igényeket is kielégíteni. Ehhez még hozzákapcsolódhat egy kis támogatási program, például a precíziós oldalról, vagy a sokszor emlegetett állattenyésztés felől, vagy a kertészet részéről. Ezek mind-mind élénkítenék a piacot, de szerintem erre egy évnél hamarabb, vagyis 2024 második fele előtt nem fog sor kerülni.

(A cikkben szereplő képek forrása: Agrotec Magyarország Kft.)