Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Barabási Antal, a Robotic Management ügyvezetője szerint Magyarországot és Romániát nem lehet összehasonlítani robotizáció szempontjából, mivel a magyar gazdaságok jóval nagyobbak. A szakember elmondta, hogy Romániában az elmúlt 6 évben több mint 100 fejőrobot lett a tejágazatban, ennek a 80%-a Székelyföldön található. A beruházások számának ilyen mértékű megugrásában komoly szerepet játszott, hogy jelentős állami támogatás járt a beruházásra, valamint annak is, hogy a kivándorlások miatt óriási munkaerőhiány volt az ágazatban, illetve annak, hogy a hagyományos módon működő istállók már nem tudnak olyan profitot termelni, hogy megérje folytatni a tevékenységet. Barabási Antal elmondta, hogy ezeknél a robotizált istállóknál a beruházás után bő egy évvel 35-45%-os jövedelemnövekedést lehetett regisztrálni. A szakember kitért arra is, hogy ezeknél az istállóknál nemcsak a fejést, de a takarmányozást, a higiéniát és már a feldolgozást is lehet robotizálni.
Ne mindig azt nézzük, mi történik az USA-ban, hanem azt, hogy mi történik az országunkban, vagy a Kárpát-medencében
- hívta fel rá a figyelmet Barabási Antal.
Hogy dől el az innováció iránya?
Balla Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség Agrár Innovációs Tagozatának elnöke elmondta, hogy a fejlesztések és pályázatok sokszor olyan végeredményeket hoznak, amelyek ténylegesen nem használhatóak. Az innovációs díjaknál az a fő cél, hogy az adott terméknek, vagy megoldásnak mérhető, pénzben kimutatható eredménye legyen. Stündl László, a Debreceni Egyetem MÉK dékánja rámutatott, hogy az egyetemek önállóan a prototípusok előállításáig tudnak eljutni az innováció folyamatában, de a koncepció teszteléséhez és az ezt követő lépésekhez már kellenek a partnerek. A szakember beszélt arról is, hogy a robotizáció lényege a kézi munkaerő műszaki, digitális és mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal történő kiváltása. Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézetének intézményvezetője szerint az egyetemeknek kitüntetett szerepe van az innovációs folyamatokban. Korábban az egyetemek pénzből tudást csináltak, mostanra azonban ez a folyamat megfordult, és az innovációk révén az egyetemek tudásból állítanak elő pénzt. Az intézményvezető szerint mostanra az egyetemek legfontosabb erőforrása már nem is a tudományos stáb, hanem a hallgatók. A MATE-nál erősen megjelent a hallgatói kapacitások felhasználása, különösen a informatika, digitalizáció, robotika terén.
Milyen szerepe lesz a jövőben a digitalizációnak, robotizációnak a mezőgazdaságban?
Szabó Levente, a 4iG projektigazgatója elmondta, hogy a robotokat két fő csoportra lehet osztani: hardver és szoftver robotokra, amelyek mindkét esetben az emberi munkaerő kiváltására. Erre alapvetően két okból van szükség: vagy nincs emberi munkaerő arra a feladatra, vagy pedig a robot pontosabban vagy hatékonyabban tudja elvégezni azt. A szakember szerint közeljövő minden gazdasági területen, de főleg a mezőgazdaságban a robotizációé lesz.
Eljutunk oda, hogy egy gazdaságirányításnak már nem lehet a központja egy laptop, vagy egy asztali gép. Már most is egyre inkább a felhőszolgáltatások irányába tolódik a mezőgazdaság
- mondta Szabó Levente.
A programigazgató rámutatott, hogy a felhőszolgáltatások mellett a másik fontos kulcsfogalom a konnektivitás lesz. A jövőben kiemelt szerepe lesz a hálózatoknak, a hálózatosodásnak. Szabó István szerint a robotok és a mesterséges intelligencia fontos eszköz lesz a fenntarthatóság szempontjából, például az élelmiszer-előállításban. A megművelhető földterületek növelése nem lehetséges, a fogyasztási színvonal nem fog lejjebb menni, ezért a hatékonyság növelésére kell nagyobb figyelmet fordítani.
A robotok és a mesterséges intelligenciák nem kiemelkedően, hanem a mindenkori emberi átlagnál fognak tudni jobban teljesíteni
- emelte ki Szabó István.
Balla Zoltán szerint fontos, hogy használható innovációk legyenek, de nemcsak az agráriumban, hanem a gazdaság más területein is. A szakember kiemelte, hogy ahol az innováció megjelenik, ott lesz generációváltás is. Balla Zoltán arra is rámutatott, hogy az innovációs pályázatok gyakran már bevált módszereket is tartalmaznak, amelyek bizonyítottan pénzt hoznak a konyhára.
A gépek az egyébként kedvezőtlen körülmények között is pontosan tudnak dolgozni. A neurális hálózatok tudnak tanulni, ám mivel ezeknek nincsenek morális szempontjaik, ezért kellenek az emberek a rendszerbe
- hívta fel rá a figyelmet Stündl László.
Lassú és nehézkes még az adatok integrációja itthon
Barabás Antal elmondta, hogy a robotizáció jelentősen lecsökkenti a telepek működtetéséhez szükséges emberi munkások számát. Az már csak bónusz, hogy ezzel együtt egy teljesítménynövekedést is el lehet érni ezekkel a megoldásokkal. És hogy mi a hátránya? Kevesen lesznek az évzáró céges eseményeken. Szabó Levente szerint ugyanakkor adatok nélkül nincs adatalapú gazdálkodás, nem működik a mesterséges intelligencia, és nem lehet a robotokat vezérelni. Megfelelő mennyiségű és minőségű adatokra helyszíni adatgyűjtéssel, valamint állami működésből, fejlesztésből és kutatásokból keletkező alapadatokkal lehet szert tenni, de Magyarországon egyelőre még nagyon lassan halad az adatok integrációja. A szakember szerint egy mezőgazdasági adatteret kellene létrehozni, megteremtve ennek a jogi, informatikai és bizalmi feltételeit, illetve egy olyan technológiai platformot, ahol az egyébként már most is létező megoldások és technológiák által gyűjtött és generált adatok egy rendszerbe integrálhatóak.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a fejlődést, Barabási Antal elmondta, hogy szerinte a pályázati lehetőségek segítik a digitalizáció fejlődését, így minél több ilyenre lenne szükség. Stündl László szerint innovatív gazdákra és gazdaságokra lenne szükség, Szabó István pedig az edukációban látja a megoldást. Mint mondta, másképp kellene átadni az ezzel kapcsolatos tudást, és az idősebb generációnak is meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy nekik is szükségük lesz ezekre a technológiákra. Szabó Levente szerint nem szabad félni az újtól, Balla Zoltán pedig úgy fogalmazott, hogy a középiskolákból induló innovációs programokra lenne szükség.
Ha valaki már fiatalként innovátor, akkor felhasználóként különösen az lesz
- mondta Balla Zoltán.
