Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2023-2027 közötti időszakban a Közös Agrárpolitika egy komplett célrendszert határozott meg, amely 3 fő célcsoportból és 9 fő célból állt. Emellett volt még három fontos eszköz is benne, a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció, amelyek a fenti célok elérését szolgálták. A szakember szerint a következő uniós költségvetési ciklusra meghatározott Közös Agrárpolitikában ezek változni fognak, és bár egyelőre még nem lehet tudni, mi kerül majd bele, az eszközök remélhetőleg meg fognak maradni. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Unió 2020-as nagy agrárcenzusa alapján Magyarországon a precíziós eszközök használata a 0-15% közötti sávban mozgott, míg a precíziós erő- és munkagépek aránya az összes géphez viszonyítva elérte a 26-34%-os sávot. Vagyis hiába volt a mezőgazdaságban megtalálható valamennyi gép több mint egynegyede precíziós gazdálkodásra alkalmas eszköz, ha ezek nagy részét nem használták megfelelően.
A precíziós géphasználat nem jelent egyet a precíziós gazdálkodással
- emelte ki Juhász Anikó.
A szakpolitikus ezután kifejtette, hogy a 2021-ben meghirdetett, digitális átállást szolgáló precíziós pályázatból végül 2381 termelő részesült, összesen 175 milliárd forint összegben. Ebből a termelők rengeteg precíziós erő- és munkagépet vettek, de a szolgáltatásokra már kevesebbet költöttek. A következő időszakot illetően Juhász Anikó elmondta, hogy nemcsak egy újabb precíziós pályázatban gondolkodtak, hanem az volt a céljuk, hogy minden kiírásnak legyen valami digitalizációs, digitális átállást célzó eleme. Erre azért is volt szükség, mert nem mindig az eszköz hiányzik a termelőknél, van, hogy a tudás és a tudatosság terén vannak hiányosságok. Az új precíziós pályázatot illetően a helyettes államtitkár közölte, hogy a rendelkezésre álló forrás a mostani tervek szerint 97,5 milliárd forint lesz, a támogatás pedig vissza nem térítendő jellegű lesz, tételes elszámolással, a maximális mérték pedig 150 millió forint lesz. A pályázati felhívás tervezett társadalmasítása a második negyedévben lesz, a kérelmek benyújtására pedig várhatóan a 3-4. negyedévben lesz lehetősége a termelőknek. A támogatott tevékenységek köre négy részből fog állni: a helyspecifikus munkavégzésre alkalmas gépek beszerzéséből; a meglevő - vagy újonnan vásárolt - gépek felokosításából; az adatgyűjtéshez, -feldolgozáshoz és felhasználáshoz kapcsolódó beruházások megvalósításából; illetve precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéből. Juhász Anikó végezetül beszélt arról az EU-s kezdeményezésről, hogy minden tagállamnak létre kell hoznia egy Közös Agrárpolitikával kapcsolatos digitalizációs szolgáltatást. Mint mondta, ebből egy rendkívül hasznos tudásháló alakulhat ki, ami óriási segítséget jelenthet a termelőknek. Az előadást követő-kerekasztal beszélgetésen Juhász Anikó azt is elmondta, hogy az új pályázatnál figyeltek rá, hogy úgy válasszák el a régitől, hogy azok is pályázhassanak, akik az előzőben is indultak.
Nagyon sokan még mindig szükséges rosszként tekintenek a digitalizációra
A kerekasztal-beszélgetésen a digitális és precíziós technológiák alkalmazása, ezek a gazdaságok működésében való tényleges megjelenése is szóba került. Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője szerint a termelők részéről a technológiák alkalmazása során a tudás és a szándék a két legfontosabb mérce. Mint mondta, egyes megoldások már több mint egy évtizede elérhetők, de sok gazdához csak a pályázat révén jutottak el. Árnyalja a képet, hogy sok gazdálkodó amolyan szükséges rosszként tekint az üzemben tartási kötelezettségre, illetve az adatszolgáltatásokra. Vannak olyan termelők is, ahol elkezdték csinálni ezeket, de még nem látják, miért is jó ez nekik - közölte a szakember, hozzátéve, hogy ugyanakkor vannak olyan gazdaságok is, amelyek már nagyon nagy lépést tettek előre, és a digitális megoldásokat is beleépítették a mindennapi működésükbe. Mesterházi Péter Ákos szerint azt kell tudatosítani a gazdákkal, hogy az agrárdigitalizáció nem áll meg a beruházás teljesítésének igazolásával, ezzel azt követően is folyamatosan dolgozni kell.
A korábban említett, Közös Agrárpolitikához kapcsolódó digitális hálózat nagyon jó lesz, mivel azok a gazdák, akik már előrébb járnak a digitalizációban, jó példát mutathatnak a többieknek. Erre egyébként szükség is van, mivel a magyar termelők jellemzően inkább hisznek egy másik gazdának, mint egy szakembernek vagy szolgáltatónak
- mutatott rá Mesterházi Péter Ákos.
Tudatosítani kellene a termelőkben, hogy az adat és az információ is érték
Szabó Levente, a 4iG Group projektvezetője szerint több olyan terület van, ahol a digitalizáció előnyökkel jár az agrárvállalkozásoknál, ilyen például a termelés és az üzemeltetés szintje. A szakember szerint a termelő akkor elégedett, ha az adott digitalizációs fejlesztés, úgymond, megáll a saját lábán. A 4iG Group projektvezetője ugyanakkor úgy látta, hogy a következő időszakban tudatosítani kellene a termelőkben, hogy a digitalizációval a termelés során keletkező információ és adat érték. Emellett az üzemi szintű irányítási rendszerek fontosságának kommunikálására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, a termelési megoldásokon túl a pénzügyi és a munkaügyi fejlesztésekre is szükség lenne. Ezekkel a megoldásokkal ugyanis már olyan döntéseket lehet hozni üzemi szinten, amelyek komoly anyagi előnyökkel, üzleti pozícióerősödéssel is járhatnak. A szakember szerint rövid- és közép távon először ide kellene eljutni.
Az lenne a cél, hogy ezek az adatok bejussanak a rendszerbe, és az adott termékpálya teljes hosszában működjenek
- fejtette ki Szabó Levente.
Szabó Levente az adatintegráció kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy 2025. január 1-jén startolt el az az EU-s projekt, ami az egységes ágazati adatterek létrehozását célozza. A szakember szerint ez egy nagyon előremutató kezdeményezés, mivel világszerte óriási probléma az agrárdigitalizációban, hogy az egyes gyártók/szolgáltatók megoldásai nem kompatibilisek egymással, vagy csak nagyon nehézkesen lehet összehangolni ezeket. A 4iG Group projektvezetője rámutatott, hogy az egységes adatterek kapcsán nagyon fontos kérdés az, hogy hova fognak ezek kifutni, és hogyan lesznek megoldva az adatbiztonság kérdései, ide értve a felhasználást és a hozzáférést is.
Sok múlik azon, hogy egy vállalkozásnál van-e olyan személy, akinek a digitalizáció erősítése a feladata
Virág István, az AGROTEC Magyarország Kft. precíziós gazdálkodás termékmenedzsere szerint Magyarországon a vállalkozások agrárdigitalizációs érettsége erősen függ a gazdálkodás méretétől. Mint mondta, a kisebb és kevésbé digitalizált gazdaságoknál ez a mutató gyengébb, míg a nagyobb, automatizált és modern cégeknél jóval magasabb. Már az is rengeteget tud számítani, ha a cégen belül van egy külön személy - aki nem az agronómus (!) -, aki ki van nevezve erre a feladatra, foglalkozik vele és érdekelt benne. Az ilyen cégeknél lesz előrelépés - jelezte a szakember, ugyanis ezek a vállalkozásoknál sokkal kevesebb probléma merül fel a digitalizáció kapcsán. Fontos azonban, hogy a vállalkozás többi tagja is értse, hogy miről van szó, és ne próbálja meg akadályozni a folyamatot. Az AGROTEC Magyarország Kft. precíziós gazdálkodás termékmenedzsere beszélt arról is, hogy jelenleg az adatgyűjtés már megvalósulhat az ágazatban, ám az az adatok jogi státusza még tisztázatlan.
Nincs egyértelmű szabályozás arra, hogy egy cég felhasználhatja-e az általa értékesített gépekből gyűjtött adatokat, az pedig, ha ezt egy külső, harmadik fél használná fel, az még bonyolultabb kérdés
- emelte ki Virág István.
Kérdéses még, hogyan lehetne a legjobban felhasználni az összegyűjtött adatokat
Az adatok felhasználásával kapcsolatban Juhász Anikó elmondta, hogy az első digitális átállást célzó pályázatnál szembesültek vele, hogy egy dolog a pályázók digitalizációjának erősítése, de ha az ellenőrző hatóságok nincsenek velük egy szinten, az problémát jelenthet. A mostani KAP ciklusban már nagyon sok adatot kérnek digitalizáltan a gazdáktól, hogy ezzel a rendszer minden szereplőjét rászoktassák a digitális adatkezelésre. A helyettes államtitkár szerint ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt, ugyanis minél több adatot kérnek be, annál nehezebb a kifizetés, és nem akarják megölni a pályázatot. De ha a támogatások igényléséhez kérnek digitalizált adatokat, azzal mindenki csak jól jár. Juhász Anikó beszélt arról is, hogy lettek nem várt pozitív eredményei is az előző pályázatnak: ilyen például az, hogy nagyon sokan vásároltak meteorológiai állomásokat. Ezek száma mostanra háromszor akkora lett, mint a központi meteorológiai szolgálat azon hálózata, ami a kockázatkezelési rendszer mögé adja a hátteret. Jelenleg már dolgoznak azon, hogy ezeket a meteorológiai állomásokat hogyan tudnák bekötni a rendszerbe. Juhász Anikó beszélt arról is, hogy az Államkincstárral egy olyan megoldás kifejlesztése is elkezdődött már, ami a termelőknek az általuk szolgáltatott adatok alapján tudna támogatási javaslatokat tenni. A szakpolitikus rámutatott, hogy azok az adatok, amelyeket a termelőktől gyűjtenek, azok valamilyen szinten már hasznosulnak.
