A magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve éveken át, egészen 2023 első negyedévéig, töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt években a pályázati kiírásoknak és az akkori kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői közül többen 3-5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. 2023 második negyedévétől viszont bekövetkezett a recesszió, a gabonapiaci helyzet, a megnövekedett gépárak és a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve a pályázatok kifutása óvatosabbá tették, kivárásra kényszerítették a gazdákat. Ugyancsak visszaesés történt az európai mezőgép-kereskedelemben is, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
2023-ban a gépeladás mintegy 25%-kal csökkent, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6%-kal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. A mezőgazdasági géppiac 2024-ben tovább zsugorodott, 32%-kal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés az előző évhez képest. Az elmúlt évek nehézségei miatt – az aszály, az alacsony terményárak, az orosz-ukrán háború, a kamatkörnyezet alakulása – a magyar gazdák vásárlóereje és gépbeszerzési hajlandósága alacsonyabb, mint korábban volt.
A mezőgazdasági gépforgalmazás fekete éve volt az idei: mi lesz itt jövőre?
Takaréklángon megy a géppiac, de már látszik, mikor lehet változás
A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is szükséges. Az ágazati szereplők a piac élénkülésére számítanak 2025-ben, az évet a különböző támogatási címek fogják meghatározni. A korábbi trend a pályázatok megjelenését és elbírálását követően fog megváltozni.
Egyharmadával esett vissza az új gépek vásárlása tavaly
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások összesen 196,8 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024-ben. Ez a forgalom 32%-kal maradt el az egy évvel korábbi eladásoktól, és a 2020. évi gépértékesítéshez hasonlóan alakult. A támogatási források rendelkezésre állásától függő és ezért hullámzó újgép-értékesítés mellett az alkatrészeladás viszont az elmúlt években folyamatos emelkedést mutat. A gazdálkodók 88,3 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításhoz szükséges alkatrészek beszerzésére 2024-ben, ami 3%-os növekedés a bázisidőszakhoz képest.
Harsányi Zsolt: 2024 lehetett a mélypont, az idei év már jobb lesz
A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 67%-át tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 48%-a. 2024-ben az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 9, illetve 7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az első tíz forgalmazó az alkatrészek esetében még nagyobb arányban (81%-ban) vesz részt a piaci igények kielégítésében. A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére 99,4 milliárd forintot fordítottak 2024-ben, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének felét tette ki. Az erőgép-beruházásokon belül a traktorok 58%-os, a kombájnok 17%-os, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 29%-os, a gabonakombájnok pedig 9%-os részarányt képviseltek.
Pályázatok nélkül befagy a magyar géppiac?
Jóval kevesebb traktort vettek a magyar gazdák 2024-ben, mint a megelőző években
A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor, amelyből bőséges a hazai kínálat. A magyar gazdák 31%-kal kevesebb traktort vettek 2024-ben, mint egy évvel korábban, 2022-höz képest pedig 60%-kal esett vissza az értékesítés. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2024-ben az egy évvel korábbi évhez képest 748-cal kevesebb, azaz 1677 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 56,6 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 LE alatti, valamint az 50-100 LE-s kategória képviselte 35%-kal, illetve 18%-kal. Ezzel a 100 LE alatti traktorok a teljes traktorértékesítés több mint felét adták 2024-ben míg egy évvel korábban ugyanez az érték mindössze 42%-os volt. Az 50 LE alatti traktorok kivételével valamennyi teljesítménykategóriában jelentősen visszaesett a kereslet, ebben a teljesítménykategóriában az előző évi szinten alakult az értékesítés. A Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján - a márkák versenyében - az éllovas a John Deere, ezt követte a CLAAS, a Solis és a New Holland voltak 2024-ben, de az Agrárszektor elemzései is ezt támasztják alá.
A rakodók értékesítése is csökkent, de a kombájnoké jócskán bezuhant
Az önjáró rakodók értékesítése 5%-kal maradt el 2024-ben a bázisidőszak eladásaitól, ami 426 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 318-ból 205-öt a 7-9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodóból 8%-kal nőtt, a csúszókormányos kisrakodókból 58%-kal csökkent az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 472-vel szemben 435 talált gazdára tavaly, amelyek közel 60%-a volt hazai gyártású. A legnagyobb mértékű „zuhanás” a gabonakombájnok piacát érintette A gabonakombájn-piac 59%-kal esett vissza, mindösszesen 123 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 17,2 milliárd forint értékben, míg egy évvel korábban 299-et értékesítettek 40 milliárd forint értékben. 2022-höz képest pedig 70%-kal csökkent az eladott kombájnok száma, akkor 403-at értékesítettek 50,5 milliárd forintért.
Összeomlott az agrárgéppiac: nagyon rég nem láttunk ilyen rossz számokat
Az öntözőberendezések kivételével valamennyi fontosabb kategóriában visszaestek az eladások
A mezőgazdasági munkagéppiacon is visszaesett a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (4054 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 4%-kal maradt el az értékesítés 2024-ben az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a tárcsás talajművelőkből és az ekékből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 15%-kal, az ekékből 6%-kal, a tárcsás talajművelőkből pedig 3%-kal csökkent az értékesítés. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek harmada volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban. A gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből 2%-kal maradt el a kereslet az előző évitől. Ebben a gépcsoportban az ültetvény szár- és venyigezúzók és a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből (488 darab) 46%-kal, vetőgépekből (489 darab) 43%-kal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (398 darab) képviselték.
A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (178 darab), ami 59%-kal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól, míg a növényvédő gépek iránti kereslet 38%-kal csökkent. A piacra került 753 növényvédő gépből 435 függesztett, illetve vontatott, míg 59 önjáró szántóföldi permetezőgép, 112 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 44%-kal csökkent, ezen belül a rendkezelők és a fűkaszák forgalma 45%-kal, illetve 42%-kal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A bálázógépekből 56%-kal értékesítettek kevesebbet, összesen 165-re volt vevő. Mellettük 49 új bálacsomagoló gépet adtak el, 44%-kal kevesebbet, mint 2023-ban. Az öntözőgépek forgalma 83%-kal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat, 2024-ben 18,1 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg 2023-ban 9,9 milliárd forint értékben.
Alig veszik már ezeket a gépeket a magyar gazdák: sokan lemondanak róluk
A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 20%-kal csökkent a tavalyi évben, pótkocsikból 564 darabot adtak el az egy évvel korábbi 698-cal szemben. Az első forgalomba helyezés szerinti listát a Fliegl vezette, a Pronar, a Fémagrotúr és az AJG Agrogép gyártmányai előtt. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek harmada volt hazai gyártású termék. A gazdaságokba került permetezőgépekből 31%-a, a szállítójárművekből 38%-a, a traktoros homlokrakodóknak pedig közel 60%-a származott hazai gyártóüzemből.
