Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Már az elején érdemes lehet tisztázni azt, hogy mit is jelent az innováció az agráriumban? A NAK kérdésünkre elmondta, hogy az innováció pontosan ugyanazt jelenti a mezőgazdaságban, mint a gazdaság bármely területén. Csakúgy, mint az egyéb iparágakban, a jövedelem növelése a különféle innovációs folyamatok bevezetésével érhető el. A modern technológiai szolgáltatások és termékek használata hazánkban is fel fogja lendíteni a hagyományos mezőgazdasági értékláncot. Ami pedig jó hír lehet, hogy a termelők nagy többsége rendkívül érdeklődő az új eszközök, gépek és módszerek iránt. Az érdeklődést viszont nem keverhetjük össze az innovatív megoldások alkalmazásával, amit a legtöbb termelőnél gátol a szükséges tőke és a szakmai felkészültség hiánya.
Ehhez jobb, ha hozzászoknak a gazdák
Az agráriumban innovatív megoldásokkal elsősorban a vállalatirányítási és más döntéstámogató rendszerek formájában találkozhatunk, amelyek használják azokat az adatokat, amiket a különböző modern gépek és eszközök szenzorjai gyűjtenek és továbbítanak az adatfeldolgozó és elemző IT-rendszerek felé. Ezekben fellelhetők a műholdképeket vagy a drónfelvételeket elemző szoftverek is, sőt egyes alkalmazásokban már a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is igyekeznek kihasználni
- fogalmazott a NAK.
A mezőgazdasági munkaerő fejlett világban tapasztalható hiánya előtérbe helyezte a robotizációt is, aminek használata az elkövetkezendő tíz évben gyakorlattá fog válni a munkaerő-igényes kultúrák művelésébe.
De miért jók az innovatív megoldások?
Az esetek meghatározó részében az innovatív megoldások a hatékonyság javítását tűzik ki célul, azaz az egységnyi ráfordítással elérhető érték növelését. Legyen szó akár az energia-, az inputanyagok vagy az emberi munkaerő-felhasználás csökkentéséről, illetve a munkafolyamatok optimalizálásáról, vagy akár egy nagyobb hozzáadott értékű végtermék létrehozásáról. Az ilyen, új típusú fejlesztések agráriumba csatornázásán dolgozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab programja, melynek keretében olyan gazdaságilag hasznos megoldásokat támogatnak, amik nemcsak nagyvállalati szinten, hanem kisebb gazdaságokban vagy üzemekben is felhasználhatóak. A kezdeményezés segít abban is, hogy a termelők komplex szemléletű, technológiailag és ökonómiai szempontból is tesztelt és bizonyított megoldásokkal tudják növelni hatékonyságukat.
Nem kell gazdálkodónak lenni ahhoz, hogy érezzük, az utóbbi időkben nem feltétlenül alakulnak jól a dolgok, ami a mezőgazdaságot illeti. A termelők így is sok akadállyal küzdöttek, de a szélsőséges időjárási körülmények egy óriási lapáttal rádobtak még erre. Az világossá vált, hogy újszerű megoldásokat kell alkalmazniuk ahhoz, hogy a globális versenyben helyt tudjanak állni, hatékonyságukat növeljék, és gazdasági előnyökhöz jussanak.
Nem csupán a versenyképesség, de a változó környezeti körülmények is indokolják a digitalizációs folyamatok bevezetését; az élelmiszerválságra, a vízkészletek csökkenésére vagy például a különböző fenntarthatósági kérdésekre egyaránt kiszámítható és gyors reakciót kell adniuk a gazdálkodóknak. Elméletben a termelők számára az egyszerűbb, átláthatóbb, tervezhetőbb és gyorsabb munkafolyamatokat, valamint az alacsonyabb fajlagos önköltségi szint elérését és ezáltal a versenyképesebb gazdálkodást segítik ezen megoldások. Tekintettel arra, hogy egy mezőgazdasági termelési folyamat több száz tényezőnek kitett tevékenység, és teljesen komplex innovatív megoldások egyelőre nem léteznek, azaz a tevékenység egyes részeit képesek „csak” optimalizálni, ez a gyakorlatban soha nem garantált.
A fogyasztók számára olcsóbb élelmiszerárakat eredményez ugyan, de ez sajnos nem ezen múlik, mivel az értékláncon belül olyan mértékű egyenlőtlenségek vannak az egész világon, hogy ez nem tud közvetlenül megvalósulni, legfeljebb a közvetlen termelői értékesítésben.
Van még mit fejleszteni az iskolákban
A NAK-tól lapunk megtudta, hogy vannak ugyan pozitív példák is, de nem mozgunk az élen az innováció megismertetése terén. Hazánk ugyanis jelentősen elmaradt az innovatív megoldások megismertetésében a szakoktatás keretein belül. Így tehát pozitív példák ide vagy oda, összességében a jelenleginél sokkal többet kellene erre fordítanunk, hogy a jövő generáció naprakész ismeretekkel és készségszintű tudással kerüljön ki az iskolapadból.