Az idei, Berlinben megrendezett Fruit Logistica nemzetközi szakkiállítás harmincéves történetének minden eddigi részvételi rekordját megdöntötte, hiszen 92 országból 2600 kiállító várta a mintegy 140 országból érkező látogatókat. A seregszemlén nagy sikerrel mutatkozott be a Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és az MIB Invest Group Kft. által létrehozott ABZ Innovation Kft. terméke, az L10. A saját fejlesztésű és gyártású mezőgazdasági permetező drón - amelyet hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek - valamennyi jelenlegi, a piacon elérhető innovációt egyesít. A termék a biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálja a gazdák számára folyamatos támogatás és szerviz biztosítása mellett - írja az SZTE közleményében.

Most már biztos: teljesen átalakul a permetezés Magyarországon

Elhárult az utolsó akadály is a drónos permetezés elől, már februárban indulnak az első tanfolyamok.

Cégünk rövid idő alatt nagy utat járt be, hiszen ma már ott tartunk, hogy a világ számos pontjáról érdeklődnek irántunk. Eddig több mint tíz országból jöttek hozzánk közelebbről megismerni a termékünket. Azért is kíváncsiak az új technológiára, mert ez az első olyan európai permetező drón, ami CE - azaz uniós szintű megfelelőségi - minősítéssel is rendelkezik

- mondta el Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte, az első hivatalos nemzetközi bemutatkozásra Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán került sor, ami tovább fokozta a jelentős érdeklődést.

Nyilvánvalóvá vált, hogy hatalmas az igény egy Európában készülő, kiváló minőségű permetező drón iránt. A kiállításon nemcsak kontinensen belüli cégekkel folytattunk előremutató tárgyalásokat, de több konkrét megkeresés érkezett Dél-Amerikából is

- hangsúlyozta az ügyvezető. Aláhúzta, a következő lépés, hogy a drón folyamatos fejlesztése mellett a kialakult kapcsolatok révén minél több megrendelést realizáljanak hazánkban és a nemzetközi piacon egyaránt.

Ez is eljött: olyan dolog történhet a magyar földeken, amire még nem volt példa

Január végén indul a növényvédelmi drónpilóta képzés Szarvason, ez nagy változásokat hozhat Magyarországon.

Az egyetemi innovációs ökoszisztéma építésének éppen az a célja, hogy olyan fejlesztési eredmények szülessenek, amelyek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Mindehhez elsősorban kiváló kutatási eredményekre van szükség, amelyek támogatásra több programot tervezünk indítani. Ezek a nemzetközi hálózatosodást, illetve a magas minőségű kutatói publikációk születését segítik

- fogalmazott Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte, az intézmény a startupok támogatása mellett olyan nagyvállalati együttműködéseket épít, amelyekben az egyetem és az ipari partner közös szellemi terméket hoz létre.

Hozzátette, stratégiai céljuk, hogy a vállalatokkal közös kutatás-fejlesztés és innováció területén, az együttműködési mechanizmusokat és az eredményességet tekintve mintaalkotó intézmény legyenek Közép-Európában. A valós piaci igényekre adott legjobb megoldásokat keresik, ez jelenti az ABZ Innovation sikerét is.

Érkezik az új szabályozás: 2023-tól átalakulhat a permetezés Magyarországon

A szakértők szerint jövőre hatalmas előrelépés jöhet a drónok növényvédelemben játszott szerepét illetően.

A drónfejlesztés terén nem állunk meg a mezőgazdaságnál, hiszen képességeink alapján eljuthatunk a globális piaci igények teljes körű kiszolgálásáig is

- fejtette ki Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

Mint mondta, a dróntechnológia mellett még számos területen végez jelentős tudományos munkát, kutatást és fejlesztést a Széchenyi-egyetem, amelyek - az ipari partnerekkel együtt - hasonló sikerre vihetők. Ilyenek többek között az 5G-s fejlesztések, a telekommunikáció vagy az intézmény Járműipari Kutatóközpontjával együttműködésben a mesterséges intelligencia, az autonóm járművek.

Az egyetem technológiai eredményeiben kulcskérdés, hogy mely ágazatokban hasznosítjuk ezeket. Innovatív megoldásainkkal a járműipart, az autó-motor sportot, a távközlést, a mezőgazdasági digitalizációt éppúgy segíteni tudjuk, mint az egészségügyet, a jövő közlekedését, a precíziós növénytermesztést, a korszerű élelmiszeripart, végeredményben a fenntarthatóságot.