Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Wageningeni Egyetem és Kutatás, a Radboud Egyetem, a Radboudumc és az imec együttműködésével jött létre a OnePlanet Kutatóközpont, amely legújabb chip- és digitális technológiákat integrálja fejlett adatvezérelt megoldásokba - olvasható a Future Farming oldalán A "Digitális gyümölcsös" kutatási program célja olyan megoldások kidolgozása, amelyekkel a meglévő gyümölcsösök - kezdve az almaültetvényekkel - felkészíthetők a jövőbeli élelmiszertermelésre.
A OnePlanet kifejlesztett egy távérzékelő szenzorcsomagot/készletet a gyümölcsösök digitális ikertestvéreinek létrehozására, amely két RGB-kamerát használ a sztereó látáshoz, LiDAR-t a georeferenciához és SLAM-technológiát. Ez a könnyű és sokoldalú, járművekre vagy drónokra szerelhető szenzorcsomag/készlet évente többször is átvizsgálja a gyümölcsösöket a fák és a gyümölcsök növekedésének nyomon követése és a metszési műveletek hatásának értékelése céljából.
A projektnél abból a gondolatból indultak ki, hogy a termelők nyugdíjba vonulásával bizony elveszhet az ágazatban szerzett, felbecsülhetetlen értékű szakértelmük. Ezért a gyümölcsösök szenzorokkal leképzett digitális "ikrei" szolgálnak majd alapul az emberi metszési döntések modelljeinek létrehozásához, lehetővé téve az autonóm robotikus metszőgépek betanítását. A cél a precíziós metszés, amely fokozza a gyümölcstermést és csökkenti a munkaerőköltségeket. Az egyedülálló érzékelőkészlet/készlet a betegségek és a terméshozam előrejelzésében, a precíziós permetezésben és egyéb alkalmazásokban is lehetőséget kínál a különböző gyümölcs- és bogyós gyümölcsöknél.
Nemcsak a gyümölcsösökben próbálkoznak a hollandok
A hollandok a munkaerőhiány és a termelés hatékonyságának növelése érdekében más területeken is próbálják minél teljesebb mértékben integrálni a robottechnológiát és a mesterséges intelligenciákat a növénytermesztésbe. A Wageningeni Egyetem egy másik projektjében azt vizsgálták, hogy üvegházi, teljesen ellenőrzött környezetben a mesterséges intelligenciák vagy az emberi tudás és tapasztalat képes-e jobb eredményeket elérni az uborkatermesztés terén. A kísérlet sikerrel zárult, eredménye még a kutatókat is meglepte, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.