A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretén belül valósul meg 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével - írja közleményében a HUN-REN ATK Agroverzum Tudományos Élményközpont. 2022-ben indult útjára a hazai agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása, az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL). A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK, Martonvásár), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Szent István Campus-Gödöllő és Kaposvári Campus) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK, Szeged) konzorciális összefogásában és központi telephelyein megvalósuló Nemzeti Laboratórium középpontjában a mikroba–növény–állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.

A projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00007) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg, és 4 évre összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Európai Uniótól, az RRF-2.3.1-21 sz. „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” program keretében.

A mikotoxinok és az őket termelő gombakórokozók a legfőbb élelmiszerek alapanyagát adó kalászos gabonaféléket szennyezik, illetve károsítják. Az élelmiszer mennyiségi és minőségi javításának elengedhetetlen feltétele a magas termőképességű és a kórokozóknak ellenálló gabonafajták előállítása. A Nemzeti Labor Kalászos gabonakutatás munkacsoport célja, hogy korszerű mikroanalitikai és precíziós nemesítési eljárásokat dolgozzon ki, szabadalmaztassa a módszereket, és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tegye.

A cél elérése érdekében folytatott kutatások során olyan új génszerkesztési eljárást dolgoztak ki, amellyel gazdaságilag hasznos mutációk állíthatók elő.

A szabadalmi eljárás (PCT) lefolytatása közben létrehoztak olyan árpamutánsokat, amelyek átlagos szemhossza több évjáratban, is stabilan 5-15%-kal megnövekedett. Ezzel párhuzamosan a világon elsőként mutatták ki, hogy a fuzárium gomba olyan illékony anyagokat bocsát ki fertőzéskor, amelyek szoros összefüggést mutatnak a gabonaszemek toxintartalmával, és így biomarkerként használhatók a fertőzés és a szennyezettség előrejelzésére. A kutatás eredményeképpen állami elismerésre jelentettek be egy hagyományos úton előállított új csupaszárpa fajtajelöltet, amely ellenálló a hálózatos levélfoltosság gombabetegséggel szemben. Ez az új levélbetegség jelenleg erősen terjed Európában, ezért fontos, hogy rezisztens fajták bevezetésével minél jobban lassítsuk a további terjedést, és csökkentsük a kártételt. Az új fajtajelölt jelentős eszköz lehet ebben a küzdelemben.