Hiába hasonlít az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) és az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), nem ugyanaz.
Az export elakadása és a gáz árának emelkedése csökkentette az üzemek keresletét, így a léalma felvásárlási ára is csökkent.
A 2022-es Agrárszektor Konferenciát az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály határozta meg.
Megjelent a 49/2024. (IX. 26.) AM rendelet a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről.
2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása Magyarországon.
Égetően fontos lenne, hogy a lehulló csapadékot meg tudják tartani Magyarországon.
Megjelent a vadgazdálkodási pályázati kiírás, ami a vadászatra jogosultak mellett a gazdákat is érintheti.
Ma a moldovai kajszibarack-export több mint 80%-a az Európai Unió lakosságához jut el.
Katar állami vállalata megduplázná a karbamid-termelését a népességnövekedés okozta piacbővülésre reagálva.
Vegyes képet fest a hazai műtrágyapiac, de a rovarölők és gombaölők forgalma sem mutat fényesen.
2022-ben több mint 10 százalékkal csökkent az ásványi műtrágyák felhasználása az EU-ban az előző évhez képest.
Az élelmiszeripar szereplői szerint az olcsó orosz műtrágya áradata komoly gondokat okozhat.
Rengeteg napelemet láthatunk már a földeken itthon, kérdés, hogy vajon tényleg lehet-e belőle profitálni?
Európában is úttörő kezdeményezés valósulhat meg 2030-ra Észak-Franciaországban.
Ha nem vigyázunk, Oroszország a jövőben a műtrágya révén gyakorolhat nyomást az Európai Unió mezőgazdaságára.
Az élővilág minden szegmensét, a növény- és állatvilágot egyaránt erőteljesen megviselte a háború Ukrajnában.
Magyarországnak óriási a rendelkezésre álló vagyona megújuló energiaforrásokból, ennek ellenére gázalapú villamosenergia-termelés itthon a második helyen van.
Idén is kitartott a növénytermesztők rossz szériája, az év végén nem lehetnek elégedettek az ágazat szereplői.
A vetőmagokhoz és az inputanyagokhoz hasonlóan a bőség zavara az erőgépek mezőnyében is elérte a gazdákat.
Alaposan felforgatta a hazai agrárvállalkozások mindennapjait az orosz-ukrán háború hatására végbement energiaár-robbanás.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.