A kukorica hosszú ideig a magyar mezőgazdaság sikernövénye volt, a 2022-es történelmi aszály azonban megszakította ezt a diadalmenetet. Az akkori rekordalacsony termés mellett az országba beáramló ukrán import ráadásul az árakat is letörte, a következő évben pedig a megnövekvő termelési költségek nehezítették még tovább a termelők dolgát.

Mindezek egészen odáig vezettek, hogy míg 2022-ben még 1 millió hektár körül volt a kukorica magyarországi vetésterülete, ez idénre 865 ezer hektárra esett vissza, azaz alig két év alatt közel 20 százalékos csökkenés volt megfigyelhető ennél a kultúránál. És mintha valami átok ülne a termelőkön, idén ismét bejött a képbe az aszály is.

A rekkenő hőség eloszlatta a rekordtermésről szőtt álmokat

Ugyan június elején még úgy festett, hogy a termés megúszhatja az idei évet, a hónap közepére, végére egy rendkívül erős hőhullám érte el az országot, ami komoly aggodalmat keltett. Az ekkortájt tapasztalható rekkenő hőség rosszat tett a kukoricának, sőt a szakértők szerint minden egyes hőségnappal közel 200 ezer tonnányi termésvárakozást lehetett leírni országos szinten. Így végül a betakarított mennyiség 5 millió tonna lett, 5,8 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami jelentősen elmarad az elmúlt évek átlagától.

A hőség ára: most ég el egymillió tonna kukorica

Minden kánikulai nappal 200 ezer tonnányi kukoricáról kell lemondania az országnak és egyelőre nem látszik az enyhülés.

Véget ért egy korszak? Aggasztó hírek jöttek a magyar kukoricáról

Hiába reménykedtek a gazdák, a kukorica az idei évben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

További gond, hogy a toxinok miatt a magyar kukoricatermés 60 százaléka nem alkalmas élelmiszeripari felhasználásra. Ez azonban nemcsak Magyarországon jelent megoldandó problémát, hanem egy regionális szintű kihívás, hiszen a környező országokban is hasonló a helyzet. Az okok közé sorolható az is, hogy nagyon sok olyan fajta vetőmag van forgalomban, ami fogékony az aspergillus gombára, így a jövőben mindenképpen érdemes lenne áttérni a rezisztensebb fajtákra. A magas műtrágya- és növényvédőszer-árak szintén hozzájárultak a kialakult helyzethez, hiszen a gyengébb védekezésű növényt könnyebben megtámadják a kártevők.

Rengeteg a toxinos kukorica itthon: ez ellen már valamit tenni kell

Az idei magyar kukoricatermés közel kétharmada nem volt alkalmas semmiféle élelmiszeripari felhasználásra.

Hiába indult biztatóan a 2024-es év a magyar búzatermesztők számára is, aratás után azzal kellett szembesülniük, hogy az idei termés mind a mennyiség, mind pedig a minőség tekintetében elmaradt a várakozástól.

A becslések szerint az itthon betakarított 5,3 millió tonnás búzatermésnek csak egyötöde malmi minőségű, a maradék takarmánynak alkalmas csupán. Az őszi búzát egyébként 864,5 ezer hektáron takarították be, az országos termésátlag pedig 5,8 tonna/hektár körül alakult, ami kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év átlagait is, a betakarított mennyiség ugyanakkor mintegy 600 ezer tonnával lett kevesebb a tavalyi eredménynél. Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 82,3 ezer forint/tonna termelői áron kereskedtek az étkezési búzával november utolsó hetében, ami az egy évvel korábbit 14 százalékkal haladta meg.

Hihetetlen, ami a búzával, árpával történt itthon: erre sokan nem számítottak

Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.

Jön az újabb kenyérdrágulás? Kiderült, mire készülhetnek a magyarok 2025-ben

Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.

A napraforgóval is óvatosabbak a gazdák

Magyarországon a harmadik legfontosabb szántóföldi növény a napraforgó, amely az egyik legjobban képes alkalmazkodni a klímaváltozás hatására szélsőségessé váló csapadékviszonyokhoz. A szakértők 2024 áprilisában a korábbi évekhez képest kisebb vetésterületre számítottak, az akkori prognózisok szerint körülbelül 600-650 ezer hektár közötti területen volt várható a napraforgó vetése idén. Az Agrárminisztérium adatai szerint azonban végül csaknem 700 ezer hektáron került a földbe napraforgómag, ami csupán 81 hektárral volt kevesebb az előzetesen tervezettnél. Ez alapján az látszik, hogy a gazdák bizalma 2024-ben is erős maradt a napraforgóban. Végül 2,5 tonna hektáronkénti termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be idén, amely mintegy 4,9 százalékkal maradt el az elmúlt öt év átlagától. Az idei aszály után azonban óvatosabbak lettek a hazai termelők a becsléseiket illetően, így többen jelezték, hogy a jövőben megpróbálnak majd változtatni a vetésszerkezetükön, hogy a nyári forró, száraz időszakoknak kevésbé kitett kultúrákkal helyettesítsék a napraforgót.

Már nem bizakodnak a gazdák: sokan lemondhatnak erről a növényről is?

Bár korábban komoly reményeket fűztek hozzá a magyar gazdák, az idei nyár aszályos időszakai a napraforgó-állományokat is megviselték.

Az őszi betakarítású szántóföldi kultúrák között a szójára is hatással volt a nyári aszály, ennek megfelelően a 2,2 tonna/hektáros országos termésátlag itt is elmaradt az elmúlt öt esztendő hozamaitól. A betakarított terület növekedése miatt azonban az idei évi szójatermés eredménye majd 50 százalékkal haladja meg a tavalyit és közel 60 százalékkal az elmúlt öt esztendő termésmennyiségét. 

A gabonák őszi vetése és az ehhez kapcsolódó teendők alapvetően meghatározzák a következő évi termést. E munkák tekintetében elmondható, hogy repcéből 132 ezer hektáron, árpából 286 ezer hektáron, őszi búzából 914 ezer hektáron történt meg a vetés. Míg a repce és az árpa vetésterületének mérete elmarad a tavalyitól, addig a búza esetében emelkedést mutat. A rozs esetében 37 ezer hektáron vetettek, ami megfelel a tavalyi értéknek, míg tritikálé esetében a 63 ezer hektáros tényleges vetésterület elmarad a 2023-as adattól.

Lesújtó hírek jöttek a magyar kukoricáról: tényleg csak ennyi termett idén?

A betakarításra jelentős hatást gyakorolt a nyár közepétől tapasztalható elhúzódó aszályos időszak.

Ez a növény lehet a következő évek nagy nyertese a magyar földeken?

A növényolajok ára felfelé menetel, azaz a repcében és a napraforgóban egyaránt megvan a potenciál.

65,8 milliárd forint pályázható öntözésfejlesztésre

Idén nyár végéig csaknem 400 ezer hektáron jelentettek aszálykárokat a termelők, az ehhez kapcsolódó terhek növekedésével párhuzamosan pedig egyre erősödnek azok a hangok is, melyek szerint égetően szükség van Magyarországon az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására. Ennek fellendítése érdekében november első napjaiban két öntözésfejlesztést támogató kiírás jelent meg, melyek közül az egyik a 200 millió forintnál kisebb összértékű beruházások, a másik pedig az ennél magasabb összértékű komplex beruházások megvalósítására irányul. És bár a felhívások már megjelentek, egy 90 és egy 120 napos felkészülési időt is biztosítottak a pályázni kívánó mezőgazdasági termelők részére, ezért a támogatási kérelmeket csak februártól, illetve márciustól lehet majd benyújtani.

Fontos fejlemény a területen az is, hogy egy folyamatban levő törvénymódosítás keretében módosul majd az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amelyben újdonságként vezetik be az öntözési jog intézményét.

Korábban semmi garancia nem volt arra, hogy az adott földet a bérleti idő lejárta után is művelheti majd a beruházó, ami sokakat elriasztott a hosszú távon megtérülő öntözési beruházásoktól. A várható törvénymódosítás és az öntözési jog bevezetésének egyik legfőbb célja tehát az, hogy könnyítse ezeket a nehézségeket és ezáltal az adott területeken ténylegesen öntözéses gazdálkodásra kerülhessen sor.

Nyílnak a pénzcsapok: súlyos milliárdok várnak ezekre a termelőkre itthon

65,8 milliárd forintos keretösszeggel jelentek meg az öntözésfejlesztési pályázati felhívások.

Váratlan fejlemény jöhet a magyar földeken: öntözési jogot vezetnének be

Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.

Műtrágya: pánik nem várható, de áremelkedés jöhet

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2024 első három negyedévében a műtrágya-eladások volumene 25,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az árak közel 30 százalékos csökkenése miatt az árbevétel 16,9 százalékkal csökkent. Az értékesített műtrágyákból 816 ezer tonna egykomponensű, míg 228 ezer tonna összetett műtrágya volt. A műtrágya hatóanyag-tartalma (NPK) 361 ezer tonna volt, ami 26,9 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, de a 2022-es szintet mindössze 5 ezer tonnával haladta meg. Különösen jelentős volt a foszfor- és káliumtartalom növekedése, amely 39,2 százalékkal, illetve 31,8 százalékkal haladta meg a 2023-as értékeket, míg a nitrogéntartalom 23,7 százalékkal nőtt.

Vannak meglepetések a magyar földeken: tényleg így termeltek idén a gazdák?

2024 első három negyedévében a műtrágya-forgalmazók 1,044 millió tonna terméket értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelőknek.

Két évvel ezelőtt óriási pánik volt a műtrágyaágazatban: elszálltak az árak, a nagy szereplők beszüntették a termelést, a termelőknek pedig nem akaródzott megvenni a műtrágyákat. Ekkor sokan attól tartottak, hogy áruhiány alakulhat ki a piacon, és gondok lesznek az ellátássa, ám ezekből a jóslatokból végül egy sem valósult meg. Azt azonban egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy stabilizálódott a piac, a helyzet ugyanis ennél bonyolultabb.

Műtrágya: pánik nem várható, de áremelkedés jöhet

A szakértők szerint most már nem történhetne meg a két évvel ezelőtti pánik a műtrágyapiacon, mert magasabbra került az ágazat ingerküszöbe.

Mint arról a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián is szó esett, a műtrágya árát az alapanyagául szolgáló földgáz ára befolyásolja, ami a szeptemberi 35 euróról decemberig 49 euróra nőtt, pedig nem is igazán hideg a tél. Ez a 49 euró ráadásul még csak a tőzsdei ár, azt a földgázt még ide is kell hozni, fel kell dolgozni, ezért végül olyan 65-66 euró lesz az ára. A szakértők szerint a következő időszakban euró alapon, felhasználási szinten lassú növekedés várható.