Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tervek szerint a megyében 1940 hektáron tavaszi árpát, 840 hektáron tavaszi búzát vetnek. A szója vetésterülete meghaladja 9 ezer hektárt, 2600 hektáron pedig lucernát, kölest, pohánkát, olajtököt, kisebb területen pedig cukorrépát, burgonyát, zabot, borsót termelnek majd - ismertette Sabján Krisztián. A kukoricát (26 150 hektáron), valamint a napraforgót (11 650 hektáron) - a talaj hőmérsékletétől függően - várhatóan április első napjaiban kezdik vetni - jelezte a NAK megyei elnöke.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Hozzátette: ha tartós lesz a csapadékhiány, akkor a tavaszi gabonafélék helyett a késő tavaszi kultúrákat választják: kukorica helyett inkább szóját vagy napraforgót vetnek majd. A tavaszi talajelőkészítést és a vetést sokan direktvetőgéppel oldják meg: a vetőmag talajelőkészítés nélkül kerülhet a földbe. A szárazság kedvezőtlen hatása már az őszi vetésű kalászosokon és repcén is látható, bár az állomány viszonylag jól bírta a telet, és erős fagyok sem károsították a növényt.
Ősszel 28 310 hektáron őszi búzát, 4860 hektáron őszi árpát, 340 hektáron rozst, 1330 hektáron pedig tritkálét vetettek. A repce vetésterülete 14 380 hektár. A megyében elvégezték az első tavaszi fejtrágyázásokat. A műtrágya hatása látszik is a vetéseken, kizöldültek, és a hideg időjárás ellenére növekedésnek indultak, főként azokon a táblákon, amelyeken folyékony műtrágyát használtak. A repcék fejtrágyázása is befejeződött, de a napközbeni felmelegedések hatására már a kártevők is megjelentek. A védekezést megnehezíti, hogy a trágyázott területeken a hajnali erős fagyok miatt károsodhat az állomány.
