Idén enyhe januárt tudhatunk magunk mögött, de a szélsőséges időjárás sem okozott problémát a bogyósoknál. Ezért a fagyok elmúltával, de még a nedvkeringés megindulása előtt optimális elkezdeni a metszést. Ezt általában február végén, március elején esedékes, mivel korán kihajtanak, de ha addig mégis jelentkezne fagykár, ezt is figyelembe lehetne venni a vesszőszám szabályozásánál.

A legfontosabb mindig, hogy fagymentes, enyhe napokon kezdjük el a bogyósok, azon belül is a ribiszke és az egres metszését. Ezt mindig a sérült gallyak eltávolításával kezdjük. A ribiszke egyébként őszutótól kezdve egész télen át metszhető, csak mindenképpen fagymentes napot válasszunk a munkára. A piros, illetve fehér, valamint a fekete ribiszke között tegyünk különbséget a metszés során, a piros ribiszke termőrügyei ugyanis az idősebb ágrészeken és a vesszők tövében helyezkednek el. A fekete ribiszke ugyanakkor a vesszők egész hosszában és az idősebb ágrészeken fejlődött egyéves, rövid vesszőkön hozza termőrügyeit.

A bogyósgyümölcsöt termő bokrok felkopaszodott ágait, vesszőit úgy ritkítsuk meg, hogy kapjanak helyet az új hajtások. A szeder letermett indáit tőből távolítsuk el, a hónaljvesszőket pedig arasznyira vágjuk vissza. A málna letermett és elszáradt vesszőit is mindig tőből metsszük ki. Figyeljünk arra, hogy csonk ne maradjon, mert azon taplógombák telepedhetnek meg. A málna előző évi sarjait minden esetben ritkítsuk. Az esetlegesen beteg vagy fertőzött, illetve károsított vesszőket mindegyik bogyósról vágjuk le és távolítsuk el.

A lemetszett egészséges gallyakat ne dobjuk el. Használjuk a friss vetések takarására, és később, ha a védendő növénykéink megerősödtek, akkor távolítsuk el róluk a gallyakat.