Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A füge, a szőlő, az eper, és a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, áfonya, bodza) gyakori kártevője és pusztítója az invazív, idegenhonos pettyesszárnyú muslica, amely leginkább a terméseket fertőzi - írja az agroforum.hu. A pettyesszárnyú muslica lárva, bár szabad szemmel nehezen különíthető el a bomló növényi maradékokon, életmódját tekintve nagyon eltér a háztartásokban ismert, gyakori közönséges ecetmuslicától. A kártevő nőstényei fűrészes tojócsövükkel felvágják, majd az érés elején lévő egészséges gyümölcsök húsába helyezik petéiket. Az ott kifejlődő lárvák és bábok fogyasztásra alkalmatlanná teszik a gyümölcsöt. A peterakás helye, a héjon ejtett seb kis lyuk formájában észlelhető. Az okozott sebzés helyén másodlagosan parazita gombák és baktériumok hatolnak be, amik a gyümölcs romlását, színváltozást is előidéző rothadását okozzák. Kedvező meleg nyári körülmények között 2 hét alatt a petékből kifejlődhet az új muslica nemzedék.
Felszaporodásuk nyár közepétől várható, és egészen a novemberi fagyokig jelen vannak a kifejlett egyedei, ráadásul igen magas egyedszámmal. Ősszel ráadásul a potenciális tápnövények számának csökkenése miatt a még található, későn érő gyümölcsökre telepednek át.
A vizsgálatok szerint a fagypont alatti hőmérsékletet a muslicák nem élik túl, de a tárolókban, ahol télen sem süllyed a hőmérséklet 0 fok alá, áttelelhetnek. Ha fertőzött termésekkel találkozunk, akkor a betelepedésük megelőzése érdekében több dolgot is tehetünk. Az egyik ilyen, hogy ne kerüljön komposztra a fertőzött gyümölcs, mert ott védett helyen, enyhe télen át tud telelni, és megtelepedik, felszaporodik új helyén. A másik, hogy soha ne dobjuk el a kertben a fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsöt, ne maradjon a talaj felszínén, hiszen ott is áttelelhet enyhe télen.
Jövő évtől érdemes csapdával figyelni jelenlétét, illetve a behurcolás kizárását. Jó módszer lehet a házilag is elkészíthető palackcsapda, melybe házi ecetet, vörösbort és/vagy gyümölcsszörpöt szoktak tölteni. A műanyag palackokon fúrt 3-4 mm átmérőjű lyukakon a vonzó illatra a muslica belerepül, kijönni azonban már nem tud. A rovar a sárga színű ragacsos lapokra is rárepül, így azokkal is gyéríthető az egyedszáma. A csapdák elhelyezése 1-1,5 méter magasságban és félárnyékban javasolt.