A téli lakások hangulatát sikeresen üdíti fel egy-egy bonsai. Ugyanakkor ha bonsai-nevelésre adjuk a fejünket, azt mindig tartsuk szem előtt, hogy rengteg türelemre van hozzá szükség, viszont ha néhány tanácsot megfogadunk, akkor könnyedén vehetjük az esetleges akadályokat. A kereskedelemben kapható leggyakoribb bonsai-fa a fikusz és a borágófa, ezek viszonylag jól tűrik a miniatürizálást és könnyebben nevelhetők, ezért érdemes velük kezdeni. Mivel a bonsai-ok kevés talajból kénytelenek megszerezni az életfolyamatához szükséges vizet és tápanyagokat, ezért rendszeres gondozást igényelnek, így az öntözés és a tápanyag-utánpótlás is gyakran indokolt.

A bonsait mindig kellően világos helyre tegyük, különben nem fogja jól érezni magát, ugyanakkor fontos, hogy ne tegyük a fűtőtestek közvetlen közelébe, illetve a mozgó levegő környékét is kerüljük. A növény földje sosem száradhat ki, de ne ússzon a vízben se, ezért legalább 3 naponta igényelnek öntözést, amelyhez a legjobb az áztatós módszer. Ehhez a földlabdát a cserépből kivéve vízbe merítjük, és ázni hagyjuk, amíg buborékol. Ezután pár percig szárazon csepegni hagyjuk, végül visszatesszük eredeti helyére.

A bonsai, ha jól érzi magát, folyamatosan hoz friss hajtásokat. Ezeket 1-2 levélke meghagyásával lemetszve tarthatjuk meg az eredeti formát. A metszéshez használjunk bonsaiollót, később azonban több méretre és formára is szükség lehet.

A bonsai-fácskát évente egyszer átültethetjük, de ehhez a művelethez nagyon gondosan válasszuk meg a földet, így akár bonsaiföldet is vehetünk a kertészetekben. Az átültetéskor nem kell nagyobb cserépbe ültetnünk a növényt, akár évtizedekig is tarthatjuk ugyanabban az edényben. Nagyobb tálba csak akkor tegyük át, ha indokolt, amikor a növény méretei már nem arányosak a tállal. A kis tálméret ugyanakkor folyamatos tápanyag utánpótlást igényel: adjunk neki havonta egyszer bonsai-tápot, amit a szokásos öntözővízbe keverjünk, így elkerülhetjük a túladagolást.