Ezt a hibát rengeteg kertész elköveti: íme a helyes paradicsomtermesztés alapszabályai

Ezt a hibát rengeteg kertész elköveti: íme a helyes paradicsomtermesztés alapszabályai

Pais-H. Szilvia
A friss és ízletes házi paradicsom nemcsak a kert tulajdonosok kiváltsága, egyre kedveltebb balkondíszünk is. Sokan ültetnek, akár csak pár tövet, virágágyás közepébe vagy teraszra, balkonládákba. Az legkönnyebben termeszthető zöldségféle, ezernyi fajtája kapható, amelyek már nemcsak a hagyományos piros, hanem fehér, zöld, fekete és lila színben, mézédes termést hoznak. Egészen addig könnyű vele bánni, amíg csapadékosabbra nem fordul az időjárás, ilyenkor támad ugyanis a paradicsomvész, ami pár nap leforgása alatt képes elpusztítani az egészséges növényeinket. Az Agrárszektor Seres Györgyit, okleveles kertészmérnököt kérdezte arról, hogyan kerülhető el a terméspusztulás, illetve mi a bő paradicsomtermés titka.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A paradicsomtermesztés habár egyszerűnek tűnhet, akadnak azért buktatók, amikre nem árt odafigyelni. Seres Györgyi szerint nem mindegy, mikor és milyen palántát veszünk, és azt hova ültetjük ki. Mint mondta, egészen különböző fajták állnak már rendelkezésünkre, a vetőmagok között remek magyar fajtákat találni, bár nagy a verseny a holland, francia és amerikai fajtákkal, amelyek Magyarországon is könnyen beszerezhetőek. A balkonra a legrövidebb ízközű úgynevezett törpe fajták alkalmasak, a konyhakertekben pedig a korai, középérésű és növekedésükben determinált fajtákat szeretik, amelyeknél a főhatás csúcsán virágzat képződik, ez lezárja a növekedést, ami jellegzetes bokor típust eredményez. Léteznek ugyanakkor folytonnövő fajták, amelyek akár a 2 méteres magasságot is elérik a házikertben - tudta meg az Agrárszektor a szakembertől. 

Lényegében mindegy is, milyen fajtát választunk, arra viszont érdemes figyelni, hogy a bogyója minél simább, gömb vagy tojás formájú legyen. Mert, ha barázdás alakú, akkor könnyebben meg tud maradni rajta a nedvesség, és hamarabb támadják a kórokozók és a kártevők - tette hozzá Seres Györgyi.

A paradicsom a 20 fok körüli hőmérséklet szereti

Melegkedvelő növény, de korántsem annyira, mint a paprika vagy a tökfélék, viszont annál fényigényesebb. Május közepe előtt nem érdemes a szabadba kiültetni. A paradicsomhoz a jó időn túl nagy adag türelem is kell, a magvetéstől a szedésig 90-120 nappal, a virágzástól pedig 30-40 nappal számolhatunk a szüretig.

Első jó tanács: érdemes támrendszerhez kötni

Ahhoz, hogy a tő megfelelően átszellőzzön, átjárja a fény, érdemes kikarózni. Seres Györgyi kiemelte, ez a támaszték lehet bambusz vagy vascső, de divatos a fém spirál is. A magas növekedésű fajtákat idővel mindenképpen meg kell támasztani, hogy megálljanak és elbírják a terméseket. Ugyanakkor általában sem szerencsés, ha a bogyókkal teli hajtások lefekszenek a földre, mert így befülledhet a bokor alja, könnyebben károsodhat a lombozat és a gyümölcs - hangsúlyozta. 

Okos öntözéssel jobb lesz a termés

A paradicsom, az erős és mélyreható gyökereinek köszönhetően kevésbé vízigényes, mint például a paprika. Igaz, megfelelő csapadék nélkül kisebb bogyókat nevel, ezért érdemes rendszeresen öntözni. Hazánkban a zavartalan vízellátáshoz átlagosan 100 mm csapadék hiány jelentkezik a vegetációs időben. Ha egy-egy öntözés kimarad, kókadttá válik, de alapos beöntözés után hamar regenerálódik. Viszont figyeljünk arra, hogy mindig a talajt öntözzük a növény körül, a leveleit ne érje feltétlenül víz.

Kacsozással is növelhetjük a termésátlagot

Főként akkor ajánlott letörni az oldalhajtásokat (a levelek hónaljából indulókat), ha a növények között sűrű lett a sor és tőtávolság, és intenzív növekedésben vannak. Érdemes ilyenkor megritkítani az oldalhajtásoktól, különben nem tud rendesen átszellőzni a paradicsomtő, amíg a zöld részeket növeszti, "elfeledkezik" a bogyókról, és a lombot is hamarabb érheti betegség. A kacsozással, levelezéssel óvatosan kell bánni, a lomb 70-80 százalékát érdemes mindig megtartani. A determinált fajtákból 4-5, a folytonos növekedésűből 2-3 növényt ültetünk négyzetméterenként.

Mitől kezd el sárgulni a növény?

Alapvetően normális az alsó levelek sárgulása, ugyanis, ahogy a tápanyag a növényekben a fiatalabb részek felé vándorol, az alsóbb részek feleslegessé válnak, ezért eldobja őket - tájékoztatta az Agrárszektort a szakember. A növény okosan mindig az egyensúlyra törekszik, de a sárgulást számtalan betegség is okozhatja. Vannak olyan jelek is, elszíneződések a leveleken, amelyek például egyértelműen tápanyaghiányra vagy fényhiányra utalnak (például a világoszöld növényszín elsősorban a nitrogén hiányát jelzi). A száradt leveleket azonban rendszeresen távolítsuk el.

Termesztésének legnagyobb buktatója az úgynevezett paradicsomvész

A legrettegettebb, paradicsomokat is sújtó betegségért a Phytophthora infestans nevű gomba a felelős. A betegség jellemzően csapadékos időszakok után jelentkezik, a nedves közeg ugyanis nagyon kedvez a gomba elszaporodásának. Először a bogyók kezdenek el foltosodni, aztán a szárak feketednek el, majd egyik napról a másikra elszáradnak. A gombabetegség pár hét alatt kivégzi az összes növényt. Ha megjelent a betegség, akkor sok mindent nem tehetünk, a megelőzésre azonban érdemes jobban odafigyelni. Seres Györgyi azt tanácsolja, figyeljünk oda a megfelelően szellős tőtávolságok kialakítására, így ugyanis a növényeket jobban átjárja a levegő, és kevésbé füllednek be. Folytonnövő fajtából 2-3 palántát ültessünk egy-egy négyzetméterre, ha kisebb a fajta, abból azonban lehet 4-5 darabot is. Ha mégis felüti a fejét a betegség, akkor a fertőzött leveleket, bogyókat érdemes mihamarabb eltávolítani, lehetőség szerint el is kell égetni.

Gombaölő permetszerekkel is védekezhetünk a paradicsomvész felbukkanása ellen, azonban a szakember szerint nagyon oda kell figyelni arra, hogy ha ezekkel permetezünk, akkor az élelmezési várakozási időt szigorúan be kell tartani. Paradicsom esetében ez 20 nap körül van, viszont nehezíti a helyzetet, hogy a bogyók sohasem egyszerre érnek be.

Segít, ha vegyesen, más növényekkel együtt ültetjük. A paradicsom nagyon kedveli a fokhagyma táraságát, a két növény gyökérbeli működése, illóolajai, egymásra kedvező hatással bírnak. A bársonyvirág is hasonlóképpen jó szomszédja a paradicsomnak, magára csalogatja a tetveket, és óvja a fonálférgektől.

Mi lehet a baj, ha befeketedik a bogyó alja?

A szakember szerint ez egyértelműen kalciumhiányra utal. Amikor megjelenik, már késő bármit tenni, egy kifejlett bogyós növénynél sejtszinten már nem tudjuk a tápanyaghiányt pótolni. Megfelelő időben elvégzett évi rendes őszi és tavaszi trágyázással, valamint korszerű növénykondicionáló, talajéletet stimuláló készítményekkel viszont elkerülhetjük a hiánybetegségeket.

Mit tegyünk ősszel, ha maradnak zöld paradicsomok, amiknek már esélyük sincs beérni?

Hasznos tudni, hogy a paradicsom, az almához, körtéhez és a banánhoz hasonlóan utóérő gyümölcs. Nem kell hozzá különösebb trükk, elég a száránál visszavágni, aztán felakasztani vagy félretenni, ugyanis a visszahúzódó tápanyag a szárban még be tudja érlelni a félig érett, alig sárguló bogyókat is.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?