A talajban található apró mikroorganizmusok létfontosságú szerepet játszanak a növény általános fejlődésében, azért pedig, hogy növeljük a talajbaktériumok mennyiségét a földben, mi magunk is nagyon sokat tehetünk. Így nemcsak a talaj egészségét, szerkezetét és tápanyagtartalmát javíthatjuk, de a növényeink is sokkal életerősebbek lesznek, ráadásul a növekedésük is stabilabb lesz, és a termésmennyiség is biztosan növekedni fog - írja a balconygardenweb.com. 

1. Mulcs, talajtakaró használata

Már egy vékony réteg talajtakaró elősegítheti a baktériumok szaporodását a kertben, különösen, ha komposztot is adunk hozzá. Ráadásul a talaj hőmérsékletét is optimizálhatjuk így, és a nedvesség, illetve a pára felfogására is kitűnő ez a módszer. Ez utóbbiak pedig nagyban hozzájárulnak a baktériumok és a hasznos mikroorganizmusok fejlődéséhez. 

2. Gilisztákkal az egészséges talajért

A földigiliszták fontos szerepet játszanak a talaj kedvező felépítésében és a szerves hulladék újrahasznosításában. A kertben szorgoskodó giliszták tevékenységük során művelik a talajt, növelik annak porozitását és lehetővé teszik, hogy az oxigén eljusson a növények gyökereihez. Életmódjuk elősegíti a víz talajba szivárgását, továbbá fellazítják a talaj szerkezetét, és porhanyóssá teszik azt. A lazább talaj lehetővé teszi, hogy a növények gyökerei mélyebbre hatoljanak és ezáltal még több tápanyaghoz jussanak, ennek jól látható eredménye pedig, hogy a növények nagyobbak és egészségesebbek lesznek.

Számtalan biotápanyag és talajjavító létezik, amelyeket a kertünkben használhatunk, de talán az egyik leghatékonyabb mind közül az úgynevezett gilisztázás. Ennek a módszernek a lényege, hogy otthon, saját kezűleg nevelünk földigilisztákat egy földdel teli dobozban vagy ládában, figyelve arra, hogy tökéletes körülményeket biztosítsunk számukra, amelyet gilisztatrágyával fognak meghálálni nekünk, ezt pedig felhasználhatjuk majd a növények felturbózásához. Habár az így készült trágya előállítása sokkal körülményesebb, mint például a tehéntrágyáé, tápanyagokban mégis talán sokkal gazdagabb, és hobbikertekben kítűnő megoldás lehet.

Van néhány szabály, amelyet érdemes betartani, ha házi gilisztafarm létrehozásán gondolkozunk. A ládát, amelyben a gilisztákat neveljük majd, mindig olyan helyre tegyük, ahol nem éri őket közvetlen napfény. Figyeljünk arra, hogy a föld, amelyben élnek, soha ne legyen se túl nedves, se túl száraz, és azt se hagyjuk, hogy felmelegedjen. Az a legjobb, ha körülbelül egy kilogramm gilisztával kezdjük a projektet, hiszen úgyis folyamatosan szaporodni fognak, azt azonban nem árt tudni, hogy néhány év kell ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű gilisztatrágyánk legyen. A gilisztákkal teli földet 1-2 hetente érdemes megöntözni, mivel folyamatosan nedvesen kell tartanunk a talajt, ahol élnek. Addig míg nem lesz trágyánk, használhatjuk az így lecsöpögő "gilisztás vizet" öntözéshez, tele van ugyanis hasznos tápanyagokkal. A földet rétegezzük szerves hulladékkal, mint a banánhéj, az almahéj, illetve bármi, amit például a komposztba raknánk, ezek lesznek ugyanis a giliszták táplálékai. A gilisztázásban a legnagyobb munkát talán a doboz elkészítése jelenti, de ha ezzel megvagyunk, onnantól a giliszták végzik majd a dolgukat.